Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Ukrajna ismét rendkívüli áramszüneteket vezetett be, miközben megpróbálja helyreállítani a megrongálódott energetikai infrastruktúrát, a kialakult helyzetet pedig még tovább nehezíti az időjárás okozta jegesedés a vezetékeken, főleg a nyugati régiókban.

Az ukrán állami hálózat-üzemeltető, az Ukrenergo szerint az erőműveket és a nagyfeszültségű hálózatot ért légicsapások miatt jelentős áramhiány van, s hasonló tapasztalatokról számolt be Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója.

Mindez azután történt, hogy Vitalij Klicsko kijevi polgármester arra figyelmeztetett, a fővárost illetően egy olyan forgatókönyv is felmerülhet, hogy a télen „apokalipszis” következik be, amennyiben a kulcsfontosságú infrastruktúra elleni orosz támadások folytatódnak – írta a Sky News.

Oroszország az elmúlt hetekben jelentős mértékben fokozta az ukrán energetikai létesítmények elleni csapásait, mondván, azok legitim célpontoknak számítanak katonai szempontból, míg Ukrajna hangoztatta, hogy mindez a civilek ellen irányul, ezáltal háborús bűncselekménynek minősül.

Az orosz hadsereg azt követően kezdett el csapásokat mérni Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, hogy merényletet követtek el a Krími híd ellen – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor csütörtökön az Oroszország Hőse címmel kitüntetett katonákat fogadott a Kremlben.

„Igen, ezt tesszük. De ki kezdte? Ki mért csapást a Krími hídra, ki robbantotta fel a kurszki atomerőmű távvezetékét, ki állította le Donyeck vízellátását? Egy milliós város vízellátásának megszakítása népirtás” – hangoztatta az elnök.

Semmi nem zavarja meg a „harci feladatok” végrehajtását

Kifogásolta, hogy Donyeck vízellátása érdekében senki sem emelte fel a szavát, ám az orosz csapásokat hangos bírálatok érik. Leszögezte, hogy sem külső reagálások, sem a hírközlés hamisításai nem fogják megzavarni Oroszországot harci feladatainak végrehajtásában.

A Kommerszant című orosz gazdasági lap összefoglalója szerint Oroszország október 10-én, az Oroszországot a Kercsi-szoroson át a 2014-ben elcsatolt Krím-félszigettel összekötő hídon végrehajtott robbantások után kezdett kiterjedt rakétacsapásokat mérni ukrán nagyvárosokra. A legutóbbi nagyszabású, Ukrajna minden régiójára kiterjedő csapássorozat november 15-én történt.

A támadások miatt számos településen megszakadt a víz- és áramszolgáltatás. A lap szerint legutóbb december 5-én rendeltek el Ukrajna egész területére kiterjedő légiriadót.

MTI

A Sky News jelentése szerint Olaf Scholz német kancellár csütörtökön egy interjúban úgy fogalmazott, a nemzetközi nyomás hatására csökkent annak a kockázata, hogy Vlagyimir Putyin atomfegyvereket vetne be.

Ugyanakkor hangsúlyozta, „az orosz-ukrán háború változatlan brutalitással folytatódik”, hozzátéve, hogy egy „kulcsfontosságú összevető” ennek ellenére mégis megváltozott.

A Funke médiának adott interjújában Scholz kiemelte, miután a nemzetközi közösség kijelölte azt a bizonyos vörös vonalat, Oroszország is felhagyott a nukleáris fegyverek bevetésével történő fenyegetőzéssel.

Folytatni kell a párbeszédet a Kremllel

Ezt követően Scholz azt a kevésbé népszerű álláspontot hangoztatta, miszerint a rendkívül mély megosztottság ellenére is fontos, hogy folytatódjon a párbeszéd a Kremllel.

Mint ismert, szerdán Putyin közölte, növekszik a nukleáris háború kockázata, ám ezúttal azt is hozzátette, hogy „Oroszország nem őrült meg”, és saját nukleáris arzenálját mindössze védelmi célú elrettentő eszköznek tekinti.

Scholz az interjúban kiemelte, Putyinnak először le kell állítania a háborút, ezt követően pedig ő maga kész lenne arra, hogy tárgyaljon Oroszországgal az európai fegyverellenőrzésről, amit közlése szerint már a háború előtt felajánlott Putyinnak.

Végezetül kijelentette, nem ért egyet kritikusaival, mivel meglátása szerint Németország az egyik legnagyobb támogatója Ukrajnának és nem gondolja, hogy „túlzottan visszafogott” lett volna a támogatásuk az ukránok számára.