Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Volodimir Zelenszkij nemrégiben arra figyelmeztetett, miszerint „egész Európa Oroszország célpontjává vált”, ezért a csatlakozási kérelemre adott pozitív visszajelzés azt is megmutatja majd, „van-e egyáltalán jövője az európai projektnek”.

Az ukrán elnök az Ursula Von der Leyennel közös megbeszélésén tette ezeket a kijelentéseket, ennek kapcsán a tisztviselő elmondta, az Európai Bizottság értékelése várhatóan a jövő hét végére fog elkészülni.

Von der Leyen kiemelte, hogy sokat tettek a jogállamiság megerősítéséért, ám még mindig szükség van reformokra, például a korrupció elleni küzdelem területén, valamint át fogják tekinteni az ország eddigi haladását az európai integráció útján – írta az Independent.

Utazása előtt a tisztviselő arról is szót ejtett, miszerint látogatása célja, hogy Zelenszkijjel, valamint Denisz Smihal kormányfővel tárgyaljanak az ukrán kérelem „tisztázatlan kérdéseiről”, valamint arról is, hogy milyen „közös lépések lesznek szükségesek az ország újjáépítéséhez”.

Ukrajna nem sokkal azután nyújtotta be tagfelvételi kérelmét az EU-hoz, hogy Oroszország megszállta az országot, majd áprilisban töltötték ki a csatlakozási kérdőívet, amelyet az Európai Unió ukrajnai nagykövete, Matti Maasikas továbbított.

Általában évekig tart, amíg tárgyalásokat folytatnak az uniós tagságról, emellett a jelölteknek be kell bizonyítaniuk, hogy több kritériumnak is megfelelnek, Von der Leyen azonban kijelentette, miszerint az EU „arra fog fókuszálni, hogy ne évek, hanem hetek kérdése legyen a folyamat”.

A donyecki legfelsőbb bíróság csütörtökön halálra ítélt három férfit, amelyről az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala (OHCHR) kijelentette, a hadifoglyok ellen indított efféle perek háborús bűncselekménynek minősülnek.

Az ítélet szerint terrorizmussal vádolták és zsoldosnak nevezték a két britet, Aiden Aslint és Shaun Pinnert, valamint a marokkói férfit, Szaaudun Brahimot, akik az ukrán hadseregben harcoltak, mielőtt áprilisban elfogták őket.

Brit politikusok azonban úgy vélik, az eljárás csak egy „kirakatper” volt, semmi több, egyúttal cáfolták, hogy a férfiak zsoldosként szolgáltak volna a háborúban. Mindeközben a francia szakértők jelenleg is dokumentálják az orosz erők által állítólagosan elkövetett háborús bűnöket.

Az ukrán főügyész, Irina Venediktova pénteken közölte, hogy a francia csendőrség szakértői az orosz bombázások által lerombolt helyszíneken dolgoznak Csernyihivben, akik közel két hónapja segédkeznek az ehhez köthető munkálatokban, valamint részt vettek a bucsai vizsgálatokban is – írta az Independent.

Ez viszont minden bizonnyal az oroszoktól függ, ugyanis a Nyugat által egyre többször követelt alku, hogy Ukrajna adjon fel területeket a béke érdekében, elfogadhatatlan Kijev és számos támogatója számára egyaránt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig ismételten arról beszélt, hogy mikor érhet a háború, vagy ahogyan az oroszok szokták nevezni „különleges katonai hadművelet”. A nyilatkozatot az orosz média alapján a FARS hírügynökség idézte:

Peszkov ugyanakkor ismételten nem árulta el, hogy mik azok a bizonyos célok, amelyeket az orosz hadseregnek el kellene érnie ahhoz, hogy vége legyen a háborúnak, így a Nyugat és Ukrajna továbbra is csak a sötétben tapogatózik.

A különleges katonai hadműveletnek csúfolt, olykor népirtást idéző invázió során Oroszország komoly arcvesztést szenvedett globális viszonylatban, ugyanis bebizonyosodott, hogy nem annyira rettenthetetlen a hadserege, mint azt korábban sejteni lehetett.

Vlagyimir Putyin ráadásul teljesen elszigetelte magát, még a korábban biztos szövetségesnek számító Kína sem állt ki masszívan mellette, inkább semleges álláspontot képviselnek. Ez már csak azért is negatívum a Kreml szempontjából, mert így nagyhatalomként teljesen egyedül maradtak.