Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Egy magas rangú amerikai tisztviselő osztotta meg, hogy a G7-ek hétfőn arról döntöttek, hogy tovább szigorítják az Oroszországgal szembeni szankciókat, ezzel együtt pedig egy új elemet is bevezetnek a csomagba.

A magas rangú amerikai tisztviselő szerint ezúttal a nagy orosz állami tulajdonú vállalatokat veszik célba, ám hozzátette, hogy emellett a G7-ek véglegesítik az orosz olaj árplafonjára vonatkozó terveket is.

Az amerikai Fehér Ház korábban kijelentette, hogy a G7-ek „példátlan, hosszú távú kötelezettségvállalást tesznek arra”, hogy Ukrajnának pénzügyi, diplomáciai, katonai és humanitárius támogatást nyújtanak, egészen addig, amíg ez szükséges.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is kérést intézett a G7-ekhez: még több fegyvert és újabb szankciók bevezetését kérte Oroszországgal szemben. A Sky News arról számolt be, hogy egy európai tisztviselő megosztotta, Zelenszkij ezúttal légvédelmi rendszereket, biztonsági garanciákat, valamint a gabonaexport megoldására irányuló segítséget kért a fejlett országokat tömörítő csoporttól.

Vinokurov kijelentette, hogy Ukrajna jövőbeli határaival és a régió geopolitikai helyzetével kapcsolatos spekuláció annak ellenére kezdenek egyre intenzívebbé válni, hogy még mindig dúlnak a harcok ukrán területen.

A diplomataképző professzora úgy véli, egyetlen egy dolgot lehet biztosan kijelenteni, hogy a háború határváltozásokkal fog zárulni, ami nemcsak egyes országokra, hanem a szövetségekre is igaz – írja a Nezaviszimaja Gazeta.

Vinokurov úgy véli, amennyiben bekövetkeznek a határváltozások Ukrajnában, az a világ különböző pontjain is határváltozásokhoz vezethet, ugyanis ilyenkor mindig felmerülnek bizonyos határkérdések a világ más pontjain:

Vinokurov pedig úgy véli, amennyiben Oroszországnak átengednek területet, akkor Lengyelország és Magyarország is elő fog állni területi követelésekkel, de az sem kizárható, hogy Ukrajna nyugati fele szövetségi szinten fog stratégiailag fontossá válni.

A professzor kiemelte, hogy ez utóbbi területi követeléseket még akár Kijev teljesítheti is kétségbeesettségében, ez azonban biztosan szembemenne az orosz érdekekkel és ezzel véleménye szerint számolnia is kell a Kremlnek.

Ukrajna talán teljesen megszűnhet független államként, Vlagyimir Putyin ezt korábban saját maga szempontjából kívánatos eredménynek nevezte. Amennyiben ez azonban megtörténik, akkor a Nyugat is machinálhat az ukrán területekkel és határokkal, amely viszont Moszkvának új problémákat okozna.

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, vasárnap reggel az orosz erők támadást indítottak az ukrán főváros, Kijev ellen, az ukrán légierő szóvivője szerint pedig az oroszok összesen 4-6 nagy hatótávolságú rakétát lőttek ki Kijevre, a a Kaszpi-tengerre néző dél-oroszországi Asztrahán régióból.

Ez pedig a legnagyobb csapás, mely Kijevet érte június 5. óta, amikor az oroszok egy, a város szélén található vasúti kocsikat javító létesítmény ellen intéztek rakétacsapásokat. A Sky News és a Guardian arról számolt be, hogy Kijev polgármester-helyettese, Mikola Povoroznyik megosztotta, az orosz támadások következtében jelentős kár keletkezett egy kilencemeletes épületben.

Megerősítette továbbá, hogy egy ember életét vesztette, és legalább hat ember megsérült a legújabb orosz támadásban, hozzátéve, hogy az egyik orosz rakéta az áprilisi támadás helyszínének közelében csapódott be.

Mintegy 400 méterrel a helyszíntől egy óvodát is megsemmisített az orosz csapás: a magánóvoda játszóterén egy gigantikus, friss kráter tátong, az épület ablakai pedig betörtek. Az óvoda környékén található pár raktár és garázs pedig szintén teljesen megsemmisült az orosz rakétacsapásban.

Mint ismeretes, rakétatámadás ért egy ukrajnai bevásárlóközpontot, ami halálos áldozatokkal járt. Senki nem sejtette, hogy hamarosan a káosz lehet úrrá, és még egy bevásárlóközpontot is támadás érhet, ahol épp vásároltak az emberek.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott, a világ elborzadt a támadás láttán, és továbbra is támogatni fogják Ukrajnát, illetve felelősségre fogják vonni Oroszországot, beleértve az atrocitásokért felelős személyeket.

Stephane Dujarric, az ENSZ szóvivője azt mondta, az ENSZ aggódik az Ukrajnában zajló harcok fokozódása miatt, és sajnálatosnak nevezte a legutóbbi rakétatámadást. Kiemelte, soha semmilyen infrastruktúrát nem szabadna célba venniük az oroszoknak, ideértve a bevásárlóközpontokat. „És soha, de soha nem szabadna civileket célba venniük.” – idézte a Sky News az ENSZ emberét.

Az Európai Tanács vezetője, Charles Michel ugyancsak elítélte a támadást, amit szörnyűnek nevezett. „Az orosz ijesztgetés és a megfélemlítés taktikája soha nem fog működni.” – emelte ki, és szerinte Ukrajna győzni fog a partnerek támogatásával.

A francia külügyminisztérium szintén részvétét fejezte ki a történtek miatt, és azt mondta, felelőssége kell vonni a Kreml a tetteiért. A kiadott közleményükben azt írták, hogy Oroszországot válogatás nélkül bombázza a polgári lakosságot és infrastruktúrát Ukrajna-szerte, miközben továbbra is megdöbbentő módon megsértik a nemzetközi humanitárius jogot.

A Sky News azt írja, hogy már 13-ra nőtt az áldozatok száma a kremencsuki támadást követően. Egyelőre nem tudni, hogy az áldozatok között hány fiatal és idős van, akiken már nem lehetett segíteni.