Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A NATO fontos bejelentéseket tett szerdán a NATO-csúcs ideje alatt, melynek része volt Finnország és Svédország tagfelvétele is. A folyamat beindult, és miután már Törökország sem tiltakozik a két ország csatlakozása ellen, csak idő kérdése, mikor válik taggá a két ország.

„Ami Svédországot és Finnországot illeti, nincsenek olyan problémáink Svédországgal és Finnországgal, mint sajnálatos módon Ukrajnával. Nincsenek területi vitáink.” – mondta Putyin a NATO bejelentését követően.

„Semmi olyanról nincs szó, amik aggasztó lenne Finnország és Svédország NATO-tagságának szempontjából. Szabadon megtehetik ezt, ha akarják, de világosan meg kell érteniük, hogy korábban nem fenyegettük őket, de most, a katonai kontingensek és infrastruktúra ottani telepítése esetén válaszolnunk kell, és ugyanilyen fenyegetésekkel kell előhozakodnunk azokon a területeken, ahonnan a fenyegetések érkeznek felénk.”

„Ez teljesen nyilvánvaló. Nem értik ezt meg? Korábban jó kapcsolatunk volt velük (Finnország. Svédország), most pedig feszültségek lesznek. Ez evidens, ezt nem lehet elkerülni.” – hangsúlyozta Putyin.

„Ismerem ezt a tézist. Ez egy téves tézis, aminek semmi köze a valós helyzethez. A mi álláspontunk mindig is az volt, és jelenleg is az, hogy a NATO a hidegháború maradványa. Csak az USA politikájának eszközeként van rá szükség, hogy ellenőrzés alatt tartsa a műholdjait. Semmi másról nincs szó.”

„Mi adtunk nekik egy ilyen lehetőséget, amit meg is értek, és elég hatékonyan, előszeretettel használják ezeket az érveket, hogy megerősítsék az úgynevezett szövetségeseiket. Annak az elképzelésnek, hogy elleneztük Ukrajna felvételét a NATO bővítésével, miközben Svédország és Finnország csatlakozik, nincs komoly alapja.”

„Finnország és Svédország NATO-tagsága nem azonos Ukrajna tagságával. Ezek eltérő dolgok.” – folytatta Putyin a TASZSZ hasábjain, hozzátéve, Oroszország valóban nem támogatta Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz, és szerinte a másik oldalon állók igyekeznek kiforgatni a tényeket, hogy bizonyítsák, amit Oroszország akar, azt nem érik el. „Ezzel nem fognak megtéveszteni bennünket.”

„Ha Svédország és Finnország csatlakozni akar, azt szabadon megtehetik. Ez a saját ügyük, csatlakozzanak csak, amihez akarnak. Ukrajna már egy másik történet. Arra törekednek, hogy Ukrajnából egy Oroszország-ellenességet csináljanak, megpróbálván megbillenteni bennünket. Elkezdtek harcolni az orosz kultúra és az orosz nyelv ellen. Elkezdték üldözni azokat, akik az orosz világ részének érezték magukat. Finnországban és Svédországban semmi ilyen nem történik, teljesen más a helyzet.”

Az Agence France-Presse beszámolója szerint Jens Stoltenberg is megismételte a spanyol miniszterelnök, Pedro Sanchez szavait, amikor azt mondta, „világosan ki fogjuk jelenteni, hogy Oroszország közvetlen fenyegetést jelent a biztonságunkra nézve”.

Állításai a madridi NATO-csúcstalálkozón hangzottak el, amely véleménye szerint „történelmi és transzformatív jelentőségű” lesz, a három nap alatt pedig az orosz-ukrán háború, Kína terjeszkedése, a szövetség bővítése, valamint Afrika és a sarkvidék kérdése is szóba kerül.

Hangsúlyozta, hogy a NATO a lehető leggyorsabban ratifikálni fogja Svédország és Finnország tagságát, majd kijelentette, hogy Kínát „nem tartják ellenfélnek”, ám figyelembe kell venniük bizonyos dolgokat, amelyek a biztonság szempontjából elengedhetetlenek – írta a The Guardian.

Stoltenberg szerint ide sorolhatók Kína új, modern katonai eszközöket tartalmazó beruházásai, amelynek során nagy hatótávolságú rakétákat vagy nukleáris fegyvereket szereznének be, emellett az ország megpróbálja kontrollálni a kritikus infrastruktúrát is, például az 5G-t.

Vitalij Kiszelev, a Luhanszki Népköztársaság belügyminiszter-helyettese nemrégiben jelentette be, miszerint az ukrán fegyveres erők katonái közül több mint ezren életüket vesztették Liszicsanszk közelében, emellett több tiszt fogságba esett.

Hozzátette, számos tiszt elmenekült, néhányan azonban megadták magukat, emellett Rodion Mirosznyik, a Luhanszki Népköztársaság oroszországi nagykövete elmondta, saját fegyveres erőik és az orosz csapatok közösen ellenőrzik a város területének közel 30 százalékát – írta a TASS.

A nagykövet korábban azt állította, Ukrajna arra használja fel az EU-tagjelölti státuszát, hogy „még több embert toborozzon a hadjáratához”, ez azonban „nem vitte közelebb” Kijevet a tényleges tagság megszerzéséhez.

Majd arra utalt, az ukrán kormány célja az, hogy „megtévessze az állampolgárokat és új ágyútöltelék toborzásával szítsa az ellenségeskedést”, emellett egyáltalán nem tartja valószínűnek, hogy bármelyik szervezet „szívesen látná” Ukrajnát a tagjaként, tekintettel arra, hogy a gazdasága tönkrement.

Az Oroszországgal szembeni új amerikai korlátozó intézkedések, amelyek többek között az aranyforgalmat és az ipari exportot érintik, sértik az összes gazdaság számára létező játékszabályokat – jelentette ki Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete.

„A piacok azt látják, hogy az amerikai kormány kiszámíthatatlanul cselekszik, káoszt és pánikot vetve. Az új akadályok, amelyek többek között az arany- és az ipari exportot érintik, sértik az összes gazdaság számára létező játékszabályokat” – idézi a TASZSZ. 

Szavai szerint „az Egyesült Államok és szövetségesei döntése, amely szerint az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok megnehezítése, a világgazdaságban meglévő válságtendenciákat a végsőkig feszítette”.

Az orosz diplomata hozzátette, hogy az USA is szenved a saját szankcióitól: „a fogyasztói árak növekedése itt volt a legmagasabb az elmúlt 40 évben”. 

Antonov szerint az ukrajnai különleges katonai művelet miatt bevezetett nyugati oroszellenes korlátozások legutóbbi hulláma súlyosbította a globális élelmiszerválságot.

„Ami az élelmiszerbiztonságot illeti, a globális élelmiszerválságot az USA vezette kollektív Nyugat által bevezetett oroszellenes korlátozások hulláma gerjesztette. Ennek gyökerei a több fejlett ország által tett inkompetens makrogazdasági lépések, az éghajlatváltozás és a koronavírus-világjárvány” – tette hozzá a nagykövet.  

A diplomata szerint a válságot „csak úgy lehet megoldani, ha a gabona és a műtrágya, köztük az orosz is, szabadon eljut a világpiacokra”.

A Kreml által Putyin háborúja miatt promotált nacionalista üzenetek ugyanis radikalizálják az Oroszország területén élő nem orosz kisebbségeket, ugyanis a legtöbben úgy érzik, hogy egyszerre másodrendű állampolgárok az országban, miközben a világ őket is hibáztatja az invázió miatt.

A nem orosz kisebbségek politizálódása és radikalizálódása azonban az országon kívüli diaszpórákban a leginkább tetten érhető, ahol a háborúval kapcsolatos ellenszenv kifejezése sokkal kevésbé kockázatos, mint Oroszország területén.

Mindezek mellett a diaszpórákban élők sokkal erősebb politikai álláspontot vettek fel a háborúval kapcsolatban és nem csak szimplán kiálltak az etnikai csoportjukhoz tartozó más személyek mellett – fogalmazott a Kholod hírportál.

Az Orosz Föderáció határain belül viszont számos nem orosz kisebbséghez tartozó állampolgár készen állna a tüntetésre, mivel a kisebbségi társaik körében jelentősen magasabb a háború halálozási rátája, mint a többségi orosz társadalomban.

Már nem először hangzik el a vád, hogy az orosz területen élő kisebbségieket de facto ágyútöltelékként küldik a háborúba, ráadásul a Kreml nacionalista üzengetései azt sugallják a kisebbségieknek, hogy még rosszabbra számíthatnak.

Kalmükföldön például röviddel a háború kitörését követően egy olyan hirdetőtábla jelent meg, amit a kalmükök meglehetősen érzéketlennek találtak: „Én kalmük vagyok, de ma mindannyian oroszok vagyunk”.

Ráadásul még ezt a nem túl szerencsés hirdetőtáblás mondatot is sikerült tovább rontani: az etnikailag oroszokra a russzkije kifejezést használták, mely sokak számára sértő a környékén, ugyanis politikailag sokkal semlegesebb a helyi nyelvjárásban a rosszijane megjelölés.

Ez a kívülállók számára apróbb különbségnek tűnhet, helyileg viszont a russzkije egy etnikai hovatartozást fejez ki, míg a rosszijane inkább arra utal, hogy etnikailag nem oroszok, viszont a nemzeti identitás dimenziójában azok.

Nem véletlen, hogy a hirdetőtáblák megosztását követően kisebb-nagyobb tüntetések törtek ki a kalmükök körében, többen pólón fejezték ki, hogy ők nem oroszok. Voltak olyanok, akik már el is menekültek, állításuk szerint azért, mert fokozódott a diszkrimináció mindenki ellen, aki nem etnikailag orosz.

Oroszország ázsiai kisebbségei körében is a kulturális aggodalmak kezdenek inkább politikaivá válni, több helyen már nyílt politikai követelések is megfogalmazódtak. Vannak olyan köztársaságok, ahol már a nagyobb autonómia vagy akár a függetlenség gondolata is felmerült.

Az egyik aktivista például úgy fogalmazott erre a politikai hullámra, hogy ez a „Black Lives Matter poszt-szovjet verziója”, ez pedig még több nem oroszt arra biztathat, hogy büszkén vállalja nemzetiségét, hogy ezzel győzni tudjanak az orosz elnyomással szemben.

Az egyik ilyen csoport, a „Szabadítsuk fel Burjátiát” elsősorban külföldről dolgozik, hogy az orosz területen élő burjátok ne kerüljenek bajba miattuk. A csoport azonban már egyre nyíltabban beszél a diszkrimináció ellen és már röplapot is terjesztenek, a következő szöveggel: „Hol marad Oroszország nácimentesítése?”.