Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A Sky News számolt be arról, hogy az elmúlt pár órában jelentős változások történtek a háború menetében, ugyanis az orosz csapatok minden korábbinál komolyabban nyomultak előre a régióban, az elmúlt napokban pedig már attól volt hangos az orosz állami média, hogy rövidesen az egész luhanszki régiót elfoglalhatják az orosz csapatok.

Vasárnap pedig Oroszország végül bejelentette, hogy teljes mértékben ellenőrzésük alá vonták a luhanszki régiót, kiemelve, hogy az utolsó ukrán város, melyet bevettek, Luhanszk városa volt.

Állításuk szerint ezzel az egész régió orosz ellenőrzés alatt áll, habár az ukrán fél részéről egyelőre nem érkezett jelentés az orosz állítás kapcsán. Eközben az orosz állami TASS hírügynökség arról számolt be, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hivatalosan is jelentést tett az orosz elnöknek arról, hogy az orosz hadsereg ellenőrzése alá vonta a teljes luhanszki régiót.

Az orosz védelmi minisztérium pedig egy hivatalos közleményben jelentette be, hogy a „Luhanszki Népköztársaság” milíciája teljes mértékben átvette az ellenőrzést Liszicsanszk és számos közeli település felett, köztük Belogorovka, Novodruzseszk, Maloriazanceve és Belaja Gora települések felett.

Az orosz védelmi miniszter hivatalosan is jelentett Vlagyimir Putyinnak a fejleményekről, az orosz közlés szerint „a Luhanszki Népköztársaság felszabadításáról”. Az ukrán fél egyelőre nem reagált az orosz fél bejelentésére, ám ha valóban teljes mértékben átvették az ellenőrzést az oroszok Luhanszk felett, úgy a háború állása is változni fog.

A támadásokban legalább három ember életét vesztette, több lakóház pedig megsemmisült, miközben a helyi tisztviselők arról beszéltek, hogy csak a magas szintű orosz légvédelemnek köszönhető, hogy nem volt nagyobb pusztítás.

Az orosz Komszomolszkaja Pravda nevű lap szerint biztosra vehető, hogy nyugati fegyverek állnak a támadás hátterében, de nem tudták pontosan megmondani, milyen. Tippeik szerint amerikai M777, német fejlesztésű Panzerhaubitze 2000 vagy francia Cézár tarackok merülhetnek fel opcióként.

A KP azonban úgy véli, a legvalószínűbb, hogy amerikai fejlesztésű HIMARS rakéta-sorozatvetőt használtak, mert szerintük ez a fegyver lenne a legalkalmasabb arra, hogy mindkét várost ilyen módon megtámadja.

Ez alapvetően azért tűnik valószínűtlennek, mert mindössze 4 darab HIMARS áll Ukrajna rendelkezésére, ráadásul nem is bővelkednek lőszerekben, így ezen fegyvereket sokkal inkább megszállás alatt lévő donyecki vagy luhanszki városoknál használhatják.

Az orosz sajtó más szegmenseiben inkább arról szóltak a hírek, hogy a szovjet érában fejlesztett Tocska-U ballisztikus rakéták lehetnek felelősek a támadásokért. Ezt az információt az Al Araby is megerősítette, mind valószínűsíthető fegyver.

A Tocska-U használata azért a legvalószínűbb, mert már fordult elő, hogy az ukrán hadsereg orosz terület vagy megszállás alatt álló területen ballisztikus rakétát vetett be, hogy fegyverraktárt robbantson fel vagy állásokat gyengítsen.

Amennyiben a Kreml viszont azt a narratívát fogja követni, hogy HIMARS sorozatvetővel lőtték Belgorodot és Kurszkot, annak súlyos eszkaláció lehet a következménye, így ugyanis úgy tekinthetik, mintha a Nyugat közvetve támadt volna Oroszországra.

Igazságosan kell elosztani az Európai Unióba (EU) érkező földgázt a tagországok között, az orosz gázszállítások korlátozása miatt pedig rendkívüli EU-csúcsot kell tartani júliusban Manfred Weber szerint.

Az Európai Néppárt (EPP) elnöke a Der Tagesspiegel című német lap vasárnapi számában közölt interjúban kiemelte, hogy az EU nem részese Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának, de „háborús célpont”, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „gyűlöli az életmódunkat”, és „visszataszítónak tarja a szabadságot, demokráciát és a jogállamiságot”.

Ezért „nehéz télre kell számítanunk”, mert az orosz államfő eddigi tevékenysége alapján abból kell kiindulni, hogy tovább korlátozza vagy akár teljesen leállítja a földgázszállítást az EU-ba, erre pedig már most fel kell készülni – tette hozzá Manfred Weber.

Mint mondta, a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsnak még júliusban rendkívüli ülést kell tartania, amelyen előkészítik az EU „vészhelyzeti ellátását” őszre és télre.

Feltétlenül dönteni kell a „kötelező érvényű energiaszolidaritásról” – húzta alá a német politikus, kifejtve: el kell kerülni a koronavírus-világjárvány első szakaszában kialakult „zűrzavart”, amikor mindenki lezárta a határokat és „Európa kudarcot vallott”.

A járvány elejét jellemző hektikus válságkezelés helyett előrelátóan kell dolgozni, fel kell készülni, „kötelező érvényű mechanizmusokat” kell kidolgozni a tározókban lévő földgáz „szolidáris” felhasználásáról, hogy „ne mindenki csak magával törődjön” – mondta Manfred Weber.

„Ezeknek a mechanizmusoknak működniük kell ősszel, amikor igazán komolyra fordulnak a dolgok” – jelentette ki az EU jobbközép pártjait összefogó EPP vezetője. A politikus szerint a rendkívüli uniós csúcson „a gáz méltányos elosztását célzó kötelező intézkedésekről” kell dönteni. A közösség területén működő gáztározókat közösen kell üzemeltetni, mert elfogadhatatlan lenne, hogy a „szerencsés” tagországok feltöltött tározókkal, mások pedig energiahiánnyal sújtva vágnának neki az őszi-téli időszaknak. A beszerzést is közösen kell intézni, hiszen csökkennének a fogyasztói árak, ha az EU tagjai együtt vásárolnának földgázt – mondta Manfred Weber.

Arra a felvetésre, hogy az EU-s szerződések alapján mindez nem tűnik könnyen megvalósíthatónak, rámutatott, hogy az unió működését szabályozó  Lisszaboni Szerződés valóban csak korlátozott hatásköröket biztosít az energiaágazatban, de ez így volt a koronavírus-világjárvány esetében is, és az EU mégis közösen szerezte be a vakcinákat.

Hozzátette, hogy át kell alakítani az EU-t, mert nincs felkészülve a jelenkor „viharaira”, megpróbáltatásaira. A többi között kifejtette, hogy a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását szolgáló közös hitelfelvételhez hasonló „úttörő” megoldásokat kell alkalmazni a védelmi ipar összehangolt működésére, mert a NATO-n belül fel kell építeni egy „európai védelmi pillért”.

Ha a Kalinyingrádból indított rakéták Varsót, Berlint és Koppenhágát is elérhetik, akkor nem elég például Berlin körül rakétavédelmi rendszert telepíteni tagállami, nemzeti szinten – húzta alá.

Arról is szólt, hogy a kül- és biztonságpolitikában szakítani kell a teljes egyetértésen alapuló döntéshozatallal. „Elegem van abból, hogy Orbán Viktortól függünk külpolitikai kérdésekben vagy az uniós olajembargó ügyében” – mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.

(MTI)

Vlagyimir Putyin kijelentette, hajlandó közös erőfeszítéseket tenni az olyan létfontosságú kérdésekben, mint az éghajlatváltozás, az éhezés elleni küzdelem, az élelmiszer- és energiapiacok stabilitásának biztosítása, a nemzetközi kereskedelem és verseny tisztességes szabályozása.

Hangsúlyozta, Oroszország mindemellett nyitott a párbeszédre a stratégiai stabilitás, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, valamint a fegyverzet-ellenőrzés terén kialakult helyzet javításának ügyében.

Véleménye szerint „célravezető és rugalmas jogi szabályozással, emellett mélyreható közös munkával”, megelőzhető lenne a válságok kialakulása, mint amilyen jelenleg a Donbászban zajlik – írta a TASS.

Az orosz államfő kiemelte, ebben az esetben nem volna szükség a donbászi lakosság „védelmére a népirtással szemben”, majd hozzátette, a kijevi rezsim cselekedeteit „nem lehet másként definiálni, mint emberiesség elleni bűncselekményként”.

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, horrorisztikus jelenetek zajlottak Ukrajnában, amikor az oroszok rakétacsapást mértek a kremencsuki bevásárlóközpontra, melynek következtében 18 ember életét vesztette, 59 ember megsérült, akik közül 25 embert jelenleg is kórházban ápolnak, 36 embert pedig még mindig keresnek a romok alatt.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij megosztotta azokat a riasztó felvételeket, melyeken tisztán látszik, ahogy az orosz rakéta becsapódik a bevásárlóközpont épületébe. Zelenszkij egy beszédében megosztotta, az oroszok egyetlen nap alatt 2811 rakétacsapást mértek az ukrán városokra.

Az ukrán elnök úgy fogalmazott, az orosz rakéta szándékosan a bevásárlóközpontot vette célba, s azt állította, hogy az oroszok kifejezetten a civilek ellen indítottak támadást, „egy békés városban, egy teljesen átlagos bevásárlóközpontban”.

A brutális támadás után az ukrán katonai hírszerzés arról jelentett, hogy Ukrajna végrehajtotta a legnagyobb fogolycserét a háború kezdete óta, melynek keretében összesen 144 ukrán katonát bocsátottak szabadon az oroszok, köztük 95 katonát, akik Mariupol utolsó védőiként óvták a várost az orosz támadásoktól.

Az Independent értesülései szerint a kremencsuki bevásárlóközpont több mint 60 százaléka megsemmisült az orosz csapás nyomán, az ukrán védelmi minisztérium pedig egy szerdai jelentésében rámutatott, meglehet, ez a 18 ember életét követelő kegyetlen támadás puszta véletlen volt, melyet az orosz hadsereg szakmaiatlanságával, szervezeti hiányosságaival és a precíziós fegyverek hiányával indokoltak, kiemelve, hogy ezen hiányosságok összessége valószínűleg még rengeteg polgári áldozatot fog követelni Ukrajnában.