Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Volodimir Zelenszkij a CNN-nek nyilatkozott, akiknek elmondta, hogy Washington nem nyújt elég támogatást a kijevi kormánynak, és az, amit jelenleg tesznek az amerikaiak, nem lesz elég a győzelemhez. 

„Az Egyesült Államok segít Ukrajnának, sokat segít, de ez nem elég a győzelemhez. Remélem, hogy a bizalmam felgyorsítja ezt a segítséget Ukrajnának” – jelentette ki. 

„Mi ennek a segítségnek a növekedését akarjuk – mi a földünkért harcolunk, nem akarjuk, hogy különböző országok emberei harcoljanak a területünkért. Az USA azonban világgazdaság, és mind fegyverekkel, mind pénzzel tud segíteni nekünk” – idézi a TASZSZ. 

A vezető még hozzátette, hogy „az USA befolyásolni tudja az európai országok döntéseit is – ez is politikai támogatás”. Elismerte, hogy „néhány európai ország egyensúlyt akar Oroszország és Ukrajna között”, és „az amerikai segítségnek köszönhetően” kezdte el támogatni Ukrajnát.

Már felmerült korábban, de Joe Biden még nem látogatott el Kijevbe, de Zelenszkij felidézte, reméli, hogy ez a közeljövőben meg fog történni. 

„Szeretnénk, ha Biden elnök Ukrajnába jönne. Hallottam, hogy támogatta az ötletet. Vannak biztonsági momentumok, amelyek a látogatásának útjában állnak, ezt megértjük” – vélekedett az elnök. 

Hozzátette: „Valóban úgy gondolom, hogy ez segítene az ukránoknak. Az ukránok támogatják az Egyesült Államokat, az ukránok bizalma az Egyesült Államok iránt nagyon nagy, ugyanúgy, mint az Egyesült Királyság, Lengyelország és a balti államok iránt”.

Mihail Mizincev vezérezredes, az Orosz Védelmi Irányító Központ vezetője pénteken jelentette ki, a kijevi rezsim provokációra készül Odesszában; szerinte Ukrajna tiltott kazettás lőszerekkel készül megtámadni egy polgári infrastruktúrát, hogy aztán az orosz erőket vádolja a civilek meggyilkolásával.

A tábornok szerint az odesszai hatóságok azt tervezik, megrongálnak egy polgári objektumot, ahol legfeljebb 30 oroszellenes aktivista is tartózkodik majd, akik eljátsszák, hogy az orosz támadás során haltak vagy sebesültek meg – olvasható a TASS cikkében.

A felvételek rögzítése után állítólag minden résztvevő 500 dollárt kap, Mizincev azonban hozzátette, minden provokátor kapott már 100 dollárt. Az incidens végrehajtása érdekében június 26. és 28. között 20 külföldi riportert és az UNICEF alkalmazottait is Odesszába szállították.

Alexandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a Valdai vitaklub pénteki ülésén kijelentette, hogy azzal, hogy a NATO fenyegetésnek nyilvánította Oroszországot a szövetségre nézve, kinyilvánította azon szándékát, hogy minden fronton szembeszálljon vele és elrettentse Moszkvát.

Grusko szerint bármit is mondanak a szövetség védekező akcióiról, „a katonai tevékenységek vektorát meghatározták – ez Oroszország elrettentése”.

A nyilatkozatot megelőzően a június 30-i madridi NATO-csúcs résztvevői új Stratégiai Koncepciót fogadtak el, amely a szövetség útitervének tekinthető a következő 10 évre. A dokumentumban Oroszországot nevezik a legjelentősebb fenyegetésnek.

A koncepció Kínát is megemlíti első alkalommal: bár nem nevezi egyértelműen ellenségnek, rendszerszintű kihívásként és versenytársként említi a kelet-ázsiai országot.

Az ukrán erők visszaverték az orosz csapatok támadásait a Donyec-medencében, Bahmut és Kramatorszk irányában – számolt be róla a kijevi vezérkar hétfő délutáni harctéri helyzetjelentésében.

Kramatorszk irányában az orosz erők harckocsikból és ágyúkból lőtték Belohirivka és Berhnyokamjanszkij településeket, Tetyjanyivka falu környékére pedig légicsapást mértek. Belohorivka faluban az ukrán katonák sikeresen visszaverték a rohamműveleteket, az orosz csapatok visszavonultak.

Bahmut irányában is több települést ágyúztak az orosz erők, továbbá légitámadást hajtottak végre Bersina településnél. Az ukrán erők visszavonulásra kényszerítették az orosz katonákat, miután offenzívát indítottak a vuhlehirszki hőerőmű felé – írta jelentésében a vezérkar. Hozzátette, hogy a nap folyamán az oroszok ismét lőtték Harkiv megyeszékhelyet, valamint a tőle keletre, északkeletre és északra fekvő településeket.

A régóban Petrivki településénél is légicsapásokat hajtott végre az orosz hadsereg, az ukrán erők ugyanakkor visszaverték rohamukat Szosznyivkánál. Az oroszok által elfoglalt déli Herszon megye megszálló hatóságai bejelentették, hogy saját kormányt alakítottak, amelynek élére Szergej Jeliszejevet, a kalinyingrádi régió miniszterelnök-helyettesét, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt munkatársát nevezték ki – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál a Kommerszant című orosz lapra hivatkozva.

A kormányfői poszton kívül még két tisztségre neveztek ki volt oroszországi tisztségviselőket. Az ukrán hírportál hozzáfűzte, hogy hírszerzési értesülések szerint Oroszország népszavazást készül tartani szeptemberben az általa megszállt Herszon megyében, hogy így legitimálja ellenőrzését a terület fölött.

Közben Ukrajna a svájci Luganóban bemutatta a háború utáni újjáépítési tervét, amelyben több mint 750 milliárd dolláros költséggel számolnak, és amely 850 projektet fog tartalmazni. Az Ukrajinszka Pravda szerint a terv tíz évre – 2023-tól 2032-ig – készült, és két hullámban valósul meg. Az első 2023-2025 között fog tartani, amelyben a tervek szerint a projektek többségét, 580-at megvalósítanak. Ez több mint 350 milliárd dollárba fog kerülni.

A második hullám kevesebb projektet tartalmaz majd, de több finanszírozást igényel, több mint 400 milliárd dollárt. A terv ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy az ukrán gazdaságnak tíz éven belül évi hét százalékkal kell növekednie.

Az Ukrajna újjáépítéséről megrendezett luganói konferencián videókapcsolás útján felszólalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki közölte, hogy Ukrajna az újjáépítési tervét minden előterjesztett kezdeményezés közös platformjaként kínálja fel. „Hálás vagyok az Európai Bizottságnak azért a kezdeményezésért, hogy létrehoznának egy különleges európai platformot Ukrajna helyreállítására. Minden kezdeményezésnek, tervnek, ambíciónak egyetlen rendszerben kell lennie.

Ezért Ukrajna saját nemzeti újjáépítési tervet javasol, amely alapján az egyes kezdeményezéseket meg lehet majd valósítani” – fejtette ki az államfő. Zelenszkij megnevezte a helyreállítás kulcsfontosságú alapelveit, amelyek között szerepel a biztonság, a technológiai hatékonyság, a környezetvédelmi előírások betartása, a zöld technológiák alkalmazása, a kisebb közösségek érdekeire való összpontosítás, a maximális átláthatóság, továbbá új munkahelyek és új iparágak létrehozása Ukrajnában.

(MTI)