Visszavonulásra kényszerítették az ukránok az oroszokat a Donyec-medencében
Ukrajna sikeres akcióról számolt be az oroszok ellen, akik az érintett területen kénytelen voltak visszavonulót fújni.
Fotó: A luhanszki régió katonai adminisztrációja által közreadott kép a pusztítás nyomairól a Donyec-medencei Liszicsanszkban 2022. július 3-án. Ukrán hivatalos források szerint az orosz hadsereg megvetette a lábát Liszicsanszk városában.
MTI/AP/Luhanszki régió katonai adminisztrációja Az ukrán erők visszaverték az orosz csapatok támadásait a Donyec-medencében, Bahmut és Kramatorszk irányában – számolt be róla a kijevi vezérkar hétfő délutáni harctéri helyzetjelentésében.
Kramatorszk irányában az orosz erők harckocsikból és ágyúkból lőtték Belohirivka és Berhnyokamjanszkij településeket, Tetyjanyivka falu környékére pedig légicsapást mértek. Belohorivka faluban az ukrán katonák sikeresen visszaverték a rohamműveleteket, az orosz csapatok visszavonultak.
Bahmut irányában is több települést ágyúztak az orosz erők, továbbá légitámadást hajtottak végre Bersina településnél. Az ukrán erők visszavonulásra kényszerítették az orosz katonákat, miután offenzívát indítottak a vuhlehirszki hőerőmű felé – írta jelentésében a vezérkar. Hozzátette, hogy a nap folyamán az oroszok ismét lőtték Harkiv megyeszékhelyet, valamint a tőle keletre, északkeletre és északra fekvő településeket.
A régóban Petrivki településénél is légicsapásokat hajtott végre az orosz hadsereg, az ukrán erők ugyanakkor visszaverték rohamukat Szosznyivkánál. Az oroszok által elfoglalt déli Herszon megye megszálló hatóságai bejelentették, hogy saját kormányt alakítottak, amelynek élére Szergej Jeliszejevet, a kalinyingrádi régió miniszterelnök-helyettesét, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt munkatársát nevezték ki – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál a Kommerszant című orosz lapra hivatkozva.
A kormányfői poszton kívül még két tisztségre neveztek ki volt oroszországi tisztségviselőket. Az ukrán hírportál hozzáfűzte, hogy hírszerzési értesülések szerint Oroszország népszavazást készül tartani szeptemberben az általa megszállt Herszon megyében, hogy így legitimálja ellenőrzését a terület fölött.
Közben Ukrajna a svájci Luganóban bemutatta a háború utáni újjáépítési tervét, amelyben több mint 750 milliárd dolláros költséggel számolnak, és amely 850 projektet fog tartalmazni. Az Ukrajinszka Pravda szerint a terv tíz évre – 2023-tól 2032-ig – készült, és két hullámban valósul meg. Az első 2023-2025 között fog tartani, amelyben a tervek szerint a projektek többségét, 580-at megvalósítanak. Ez több mint 350 milliárd dollárba fog kerülni.
A második hullám kevesebb projektet tartalmaz majd, de több finanszírozást igényel, több mint 400 milliárd dollárt. A terv ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy az ukrán gazdaságnak tíz éven belül évi hét százalékkal kell növekednie.
Az Ukrajna újjáépítéséről megrendezett luganói konferencián videókapcsolás útján felszólalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki közölte, hogy Ukrajna az újjáépítési tervét minden előterjesztett kezdeményezés közös platformjaként kínálja fel. „Hálás vagyok az Európai Bizottságnak azért a kezdeményezésért, hogy létrehoznának egy különleges európai platformot Ukrajna helyreállítására. Minden kezdeményezésnek, tervnek, ambíciónak egyetlen rendszerben kell lennie.
Ezért Ukrajna saját nemzeti újjáépítési tervet javasol, amely alapján az egyes kezdeményezéseket meg lehet majd valósítani” – fejtette ki az államfő. Zelenszkij megnevezte a helyreállítás kulcsfontosságú alapelveit, amelyek között szerepel a biztonság, a technológiai hatékonyság, a környezetvédelmi előírások betartása, a zöld technológiák alkalmazása, a kisebb közösségek érdekeire való összpontosítás, a maximális átláthatóság, továbbá új munkahelyek és új iparágak létrehozása Ukrajnában.
(MTI)
