Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn kijelentette, hogy szerinte a nyugati szankciók nem elegendőek arra, hogy „visszaforgassák az idő kerekét Oroszországban”. Az orosz elnök valószínűleg azon kijelentésekre utalt, melyek szerint a nyugati szankciók negatív hatásai idővel begyűrűznek, s akár évtizedekkel visszavethetik az orosz gazdaságot a fejlődésben.

Putyin hétfői, a kormánytagokhoz intézett beszédében sérelmezte, hogy amióta Oroszország lerohanta Ukrajnát, „szankciók sorozatával sújtják”, melyek célja, hogy elszigeteljék a világgazdaságtól, e szankciók pedig megfosztották attól az országot, hogy hozzáférjen olyan termékekhez, mint a félvezetők, a repülőgép-alkatrészek, vagy a kereskedelmi elektronikai cikkek.

Az orosz elnök ezt követően pedig azt sérelmezte, hogy a Nyugat által bevezetett szankciók miatt Oroszország nem tud beszerezni „külföldi hi-tech termékeket”, mondván, „szándékosan teszik ezt Oroszország ellen”. Putyin nem tévedett, korábban ugyanis Ursula von der Leyen úgy fogalmazott:

Beszédét pedig azzal a beismeréssel zárta az orosz elnök, hogy „nyilvánvaló, hogy ez egy hatalmas kihívás Oroszország számára”, de „nem fogják feladni”, és ahogy „egyes jóakaróik jósolják”, nem fognak évtizedekkel korábbi szintekre visszatérni – írja a Guardian.

Habár Putyinnak meggyőződése, hogy a nyugati szankciók nincsenek negatív hatással az orosz gazdaságra, május közepén arról beszélt az orosz közlekedésügyi miniszter, Vitalij Szaveljev, hogy a nyugati szankciók „szó szerint elpusztítottak minden logisztikát” Oroszországban, szintén májusban pedig kiderült, hogy a Gazprom 4 hónap alatt csaknem 2,5 százalékkal, 175,4 milliárd köbméterre mérsékelte gázkitermelését az előző év azonos időszakához képest, átlagos napi exportja pedig csak áprilisban 21,6 százalékkal csökkent márciushoz viszonyítva.

Magyarország érdekeivel ellentétes minden olyan lépés, amely az ukrajnai háború meghosszabbítását eredményezi, ami egyebek mellett egy komoly kockázatokat jelentő élelmezési világválsággal is járhat – közölte a tárca tájékoztatása szerunt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

 A tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a fegyveres konfliktust valamilyen módon meghosszabbító intézkedések az élelmezési válság súlyosbodását is okozzák a világ számos pontján.

A helyzet súlyosságát érzékeltetve rámutatott, hogy Ukrajna és Oroszország adja a globális búzaexport 30 százalékát, míg a napraforgó kivitelében ez 80 százalék, az ukrán búzaexport pedig idén mintegy 25 millió tonnával csökken, miközben a szántóföldi termelés a felére esett vissza az országban.

„Körülbelül 400 millió ember néz szembe a világon élelmezési nehézségekkel a háború miatt” – húzta alá. Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország is kiveszi részét a válság enyhítését célzó erőfeszítésekből, s eddig 368 ezer tonnányi gabonatranzitot biztosított.

Majd hozzátette, hogy hazánk naponta 4000 tonnányi szállítmányt tud jelenleg keresztülengedni Ukrajnából, de nemrég tárgyalások zajlottak a segítség fokozásának lehetőségeiről. „Minél később lesz vége a háborúnak, annál több embernek kell a világon élelmezési válsággal szembenéznie és annál nagyobb migrációs nyomással fogunk mi szembesülni Közép-Európában, illetve Magyarországon” – figyelmeztetett.

A miniszter leszögezte: Magyarország a békében érdekelt, hogy meg lehessen előzni az értelmetlen emberáldozatokat és hazánk szabadulni tudjon azon kettős nyomás alól, amely egyrészt a menekültek, másrészt a migránsok számának folyamatos növekedéséből áll kelet és dél felől.

Mint mondta, Magyarország speciális helyzetben van, hiszen kettős nyomás alatt áll, Ukrajna irányából 843 688 menekültet fogadott be, míg ezzel párhuzamosan a déli határon idén 118 786 illegális bevándorlót állított meg. Hangsúlyozta, hogy mindkettő európai uniós szabályokban körülírt feladat, amelynek hazánk a jövőben is eleget fog tenni.

„Eddig ennek a két feladatnak a hiánytalan ellátására 1,6 milliárd eurót költöttünk. Méltatlannak és igazságtalannak tartom azt, hogy ennek a két százalékát finanszírozta eddig Brüsszel” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a jelenlegi helyzetre a béke az egyetlen megoldás. Szijjártó Péter végül kitért arra is, hogy a kormány továbbra sem támogatja az Európai Unió úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodását 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal, amiről röviden ugyancsak szó volt a hétfői találkozón. „Most a legkevésbé arra van szükség, hogy újabb migránsokat hozzanak Európa nyakára” – fogalmazott.

(MTI)

Oroszország nem fog évtizedekre visszaesni és elszigetelten fejlődni az ellene bevezetett korlátozások miatt – jelentette ki a Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a stratégiai fejlesztési és nemzeti projektek tanácsának ülésén, Moszkvában.

Putyin szerint a mai világban „lehetetlen mindent körzővel körülrajzolni és hatalmas kerítéssel körülzárni”. Mint mondta, Oroszország nehézségei mértékének tudatában, átgondoltan kíván új megoldásokat keresni és a meglévő technológiai eredményeire fog támaszkodni.

„Mint tudják, hazánk ellen nemcsak szándékos és célzott korlátozásokat vetettek be, hanem a külföldi csúcstechnológiai termékekhez való hozzáférés gyakorlatilag teljes elzárását is” – fogalmazott az orosz vezető.

 „Ez érthető módon hatalmas kihívás országunk számára. De mi nemcsak nem fogunk kétségbe vagy tanácstalanságba esni, vagy ahogy egyes jóakaróink jósolják, évtizedekre visszaesni” – tett hozzá.

Az Egyesült Államok, a G7-országok és az EU az ukrajnai háború kezdete óta több szankciócsomagot is bevezetett Oroszország ellen, egyebek között az államadósság, az energetika, a technológia, a mikroelektronika és a félvezetők tekintetében.

Áprilisban Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy a Moszkva elleni szankciók semmissé tették Oroszország 15 év alatt elért gazdasági eredményeit. Josep Borrell, az EU diplomáciájának vezetője hétfőn hangot adott véleményének, hogy a szankciók hatása jelenleg talán nem túlságosan érezhető, de hosszú távon hatásosnak bizonyulnak majd.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője erre reagálva azt hangoztatta, hogy „az oroszellenes szankciók hatását az EU számos lakosa azonnal megérezte”. Szergej Lavrov külügyminiszter korábban úgy vélekedett, hogy az Oroszország elleni szankciókat „valószínűleg nem fogják feloldani”. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese május végén azt mondta, hogy a korlátozások „nagyon hosszú ideig lesznek érvényben”, és akár évtizedekig is eltarthatnak.

(MTI)