Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Egy négyfős ukrán diverzáns- és felderítőcsoportot likvidáltak az oroszországi Brjanszk megye ukrajnai határán – közölte hétfőn a határőrizetet is ellátó orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közönségkapcsolati osztálya.

Az FSZB tájékoztatása szerint a fegyveres összecsapás következtében vasárnap életét vesztett négy szabotőr német SIG Sauer géppisztolyokkal volt felfegyverezve, valamint voltak náluk kommunikációs és navigációs, továbbá szabotázs- és terrorcselekmények elkövetésére alkalmas eszközök is, köztük négy robbanószerkezet, amelyek összkapacitása körülbelül 40 kilogramm TNT-nek felelt meg. Ukrán ügynökök a közelmúltban több szabotázsakciót is megkíséreltek elkövetni Brjanszk megye vasútvonalain.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Donyeck térségében az orosz csapatok folytatták sikeres offenzívájukat, aminek következtében előnyös állásokat foglaltak el.

Újabb nagy veszteségek az ukránok oldalán

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a Harkiv megyei Kupjanszk irányában mintegy húsz katonát, egy gyalogsági harcjárművet és két járművet, Liman irányában több mint harminc katonát – közük egy diverzánscsoport tagjait – két páncélozott harcjárművet és két kisteherautót, Donyeck régiójában mintegy száz katonát – több mint 35-öt, köztük öt magasrangú tisztet az ukrán 80. ejtőernyős rohamdandár kramatorszki parancsnokságára mért csapás következtében – négy gyalogsági harcjárművet és nyolc egyéb járművet, a donyecki régió déli részén pedig több mint negyven katonát, két páncélozott harcjárművet és három kisteherautót veszítettek.

Az orosz rakéta- és tüzérségi erők 63 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 79 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, köztük az ukrán 72. gépesített dandár és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyére a „Donyecki Népköztársaságban” lévő Jelizavetivka és Szlovjanszk térségében.

Megsemmisítettek egyebek között két ukrán Grad sorozatvetőt, három D-30-as löveget és egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot, valamint a donyecki régióban lévő Kramatorszk közelében egy fegyverjavító létesítményt, amelyben két amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvető, két Gvozgyika önjáró tarack, öt D-30-as löveg és három speciális jármű volt. Az orosz légvédelem lelőtt hét ukrán drónt, valamint két HIMARS-lövedéket és két HARM radarelhárító rakétát.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 352 repülőgépet, 192 helikoptert, 2731 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7249 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 944 sorozatvetőt, 3719 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7765 speciális katonai járművet veszítettek. A donyecki városi hatóságok hétfőn többször is jelentettek ukrán tüzérségi támadást.

(MTI)

A Guardian jelentése szerint Annalena Baerbock német külügyminiszter csütörtökön bejelentette, a G7-ek fokozni fogják az Ukrajna légvédelmének megerősítésére irányuló erőfeszítéseiket.

A német külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva hozzátette, minden egyes rakéta, melyet Ukrajna „levesz az égről”, egy kicsit kevesebb szenvedést jelent az ukrán nép számára.

Baerbock ezzel együtt üdvözölte az Egyesült Államok döntését, miszerint Patriot légvédelmi rakétarendszert szállít az ukrán erőknek, ezzel is erősítve ellenállásukat az oroszokkal szemben.

A G7-ek pénzügyminiszterei eközben kiadtak egy közös nyilatkozatot is, melyben leszögezték, a csoport kész arra, hogy „szükség esetén még többet tegyen Ukrajna költségvetési és gazdasági támogatása érdekében” a következő évben.

A közleményben hangsúlyozták továbbá, hogy a G7-ek a háború kezdete óta 32 milliárd dollár költségvetési és gazdasági támogatást mozgósítottak Ukrajna számára, s azt a célt tűzték ki, hogy további lépéseket tegyenek az ország támogatására.

A Nyugat meg akarja osztani a történelmi Oroszországot – jelentette ki vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az orosz közszolgálati televízióban sugárzott interjúban Putyin kijelentette: „Minden a geopolitikai ellenfeleink politikáján alapul, akik meg akarják osztani Oroszországot, a történelmi Oroszországot”.

„Oszd meg, és uralkodj. Mindig erre törekedtek, most is ezt próbálják tenni, de a mi célunk más: az orosz nép egyesítése” – jelentette ki Putyin. Putyin szerint „jó irányba halad” az orosz hadsereg. „Nemzeti érdekeinket, állampolgáraink érdekeit és a népünket védelmezzük” – mondta egy nappal azután, hogy 11. hónapjába lépett az ukrajnai orosz invázió.

Az orosz elnök ismételten bírálta Kijevet és nyugati szövetségeseit, akik „elutasítják a tárgyalásokat”. Ő viszont – mint mondta – „kész tárgyalni a folyamat valamennyi résztvevőjével az elfogadható eredmények érdekében”.

„Mindig is arra törekedtünk, hogy minden nézetkülönbséget békés eszközökkel oldjunk meg, tárgyalások útján” – tette hozzá. Az amerikai Patriot rakétavédelmi rendszer Ukrajnába történő szállításával – amelyről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni látogatásán született megállapodás – kapcsolatos kérdésre válaszolva az orosz elnök kijelentette, hogy „száz százalékban” bizonyos abban, hogy az orosz erők megsemmisítik az ukrán hadsereg által amerikai szövetségesétől hónapok óta kért fegyverzetet.

„Moszkva és Minszk, a két közeli szövetséges kapcsolataitól senkinek sem kell tartania, nem valaki ellen irányulnak, hanem a közös érdekeket szolgálják” – mondta vasárnap szintén az orosz állami televízióban vasárnap Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője arra reagálva, hogy Berlinben aggodalmuknak adtak hangok Putyin elnök december 19-i minszki látogatása kapcsán. Putyin a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón azt mondta, hogy „az orosz-fehérorosz gazdasági, kulturális, humanitárius, biztonsági és védelmi kapcsolatokat vitatták meg”.

(MTI)

Egy ukrán tisztviselő jelentése szerint összesen 16 ember vesztette életét, miután december 24-én orosz rakétacsapás érte a herszoni régiót, három mentőmunkás pedig a térségben végzett aknamentesítés közben halt meg.

Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai régió kormányzója arról nyilatkozott, miszerint Oroszország 41 alkalommal sújtott le Herszonra szombaton, s többek között lakóépületek, ipari épületek és egészségügyi létesítmények rongálódtak meg – írta a Sky News.

Korábban evakuálásra is felszólította a lakosságot, elsősorban azokat, akik a Dnyeper folyó közelében élnek, a tisztviselők pedig kiemelték, hogy óriási szükség van a véradókra, ugyanis 68 ember megsebesült.

Nemrégiben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök több fényképet is közzétett, amelyek a helyszínen készültek, majd megerősítette, hogy az offenzíva nem a katonai létesítmények ellen irányult, ugyanis az ellenség „örömét leli a gyilkosságokban”.

Egy Moszkva-barát tisztviselő pedig azt állította, hogy az ukránok indítottak támadást Herszonban, mivel a céljuk az volt, hogy az orosz hadsereget hibáztassák a történtekért, ám Kijev ezt határozottan tagadta.

A hírek szerint egyes ukrán tisztviselők Moszkva kizárását kérik az ENSZ Biztonsági Tanácsából, ugyanis az állandó tag státusszal rendelkező országok (köztük Kína, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország) bármilyen szavazást megvétózhatnak.

Ez azt jelenti, hogy Oroszország képes volt megakadályozni az invázióját elítélő szavazásokat, valamint azt a határozatot, amely érvénytelennek nevezte volna az ukrajnai megyékben tartott népszavazásokat – írta a Sky News.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tegnap arról nyilatkozott, miszerint a mai nap folyamán hivatalosan ismertetni fogják az erre vonatkozó álláspontjukat, majd hozzátette, hogy Kijev szövetségesei felvetették Moszkva denuklearizációjának lehetőségét is.

Állítása szerint egyre inkább kétséges, Moszkvának „mivé kellene válnia ahhoz, hogy ne jelentsen veszélyt a békére és biztonságra nézve”, bár egyelőre nem tudni, hogyan lehetne ezt megvalósítani, hiszen Oroszország állandó tag, emellett akár az eltávolítására irányuló indítványt is megvétózhatja.