Mérföldkőhöz érkezett a nemzetközi környezetvédelem.
Marokkó és Sierra Leone csatlakozásával elérte a szükséges 60 ratifikációt az ENSZ nyílt tengeri egyezménye, amely így 2026 januárjában hatályba lép. A megállapodást a környezetvédők történelmi jelentőségűnek nevezték, hiszen célja a világóceánok biológiai sokféleségének megőrzése és a fenntartható hasznosítás biztosítása.
Az ENSZ főtitkára, António Guterres hangsúlyozta: „Az óceánok kétharmadát lefedő megállapodás kötelező szabályokat állít fel a tengeri biodiverzitás megőrzésére és fenntartható használatára.” Az egyezmény különösen fontos, mert a nemzeti felségvizeken túli területek – amelyek az óceánok mintegy 60 százalékát teszik ki – eddig mindössze 1 százalékban élveztek jogi védelmet.
A szakértők szerint az óceánok létfontosságú szerepet játszanak a Föld éghajlati egyensúlyában, hiszen a bennük élő növények és állatok biztosítják a bolygó oxigénkészletének felét, miközben jelentős mennyiségű szén-dioxidot nyelnek el. Lisa Speer, a Természeti Erőforrások Védelmi Tanácsa Nemzetközi Óceánprogramjának vezetője ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy „nem 2028 vagy 2029 előtt jönnek létre az első védett területek”, mivel a gyakorlati megvalósítás hosszabb folyamat lesz.
Az egyezmény egyik sarkalatos pontja
Az egyezmény egyik sarkalatos pontja a tengeri genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és azok hasznának megosztása. A fejlődő országok – amelyek gyakran nem rendelkeznek elegendő forrással kutatóexpedíciók finanszírozására – küzdöttek azért, hogy ne maradjanak ki ebből a jövőbeli, gyógyszeripar és kozmetikai ipar által is áhított piacból.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Rebecca Hubbard, a High Seas Alliance koalíció vezetője kiemelte: „Nagyon fontos, hogy a lehető legszélesebb körű, globális ratifikáció felé haladjunk, hogy az egyezmény a lehető leghatékonyabb legyen.” – idézte a Japan Times.
Mindeközben azonban komoly ellenállás is tapasztalható. Oroszország – Vlagyimir Putyin elnök vezetésével – sem alá nem írta, sem nem ratifikálta az egyezményt, egyes elemeit „elfogadhatatlannak” nevezve. Az Egyesült Államok ugyan Joe Biden elnöksége alatt aláírta a dokumentumot, de a jelenlegi Trump-adminisztráció várhatóan nem fogja ratifikálni.
Az óceánvédelmi egyezmény tehát 2026-ban életbe lép, de a következő években dől el, mennyire lesz hatékony: a végrehajtás sikere azon múlik, hogy a világ nagyhatalmai hajlandók lesznek-e csatlakozni, és hogy a döntéshozó testület képes lesz-e összehangolni a már meglévő regionális és globális szervezetek munkáját. Az óceánok jövője, és ezzel együtt a bolygó éghajlati stabilitása is ezen áll vagy bukik.



