Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Tömeges szökésekről jelentettek az ebolaközpontokból az éhínség miatt

Tömeges szökésekről jelentettek az ebolaközpontokból az éhínség miatt

Tömeges szökésekről jelentettek az ebolaközpontokból az éhínség miatt
Shutterstock/Illusztráció

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be oldalunkat követett forrásként a Google Keresőben, hogy a friss hírek nagyobb eséllyel jelenjenek meg nálad a Vezető hírek találatok között.

Beállítom

Több mint 150 ebolás beteg szökött meg az ellátóhelyekről az élelmiszerhiány miatt.

Az élelmiszerhiány miatt egyre több ebolafertőzött hagyja el a kezelő- és elkülönítő központokat a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ami komolyan veszélyezteti a járvány megfékezését. Május vége óta több mint 150 szökést jegyeztek fel a hatóságok.

A cikk a videó után folytatódik

Az ország legfrissebb ebolajárványa eddig közel 900 embert fertőzött meg, közülük több mint minden negyedik meghalt. A legtöbb eset Ituri tartományban fordul elő, ahol a megerősített fertőzések több mint 90 százalékát regisztrálták. David Stevenson, a Világélelmezési Program kongói műveleteinek vezetője szerint a helyzet példátlan. „A járványügyi szakemberek bekopognak hozzánk, és azt mondják, élelmiszersegélyre van szükségünk, ha véget akarunk vetni az ebolának. Ilyet még soha nem láttam” – fogalmazott.

Súlyos a helyzet

Az egyik incidens során 11 feltételezett beteg szökött meg a Bambu városában működő kórházból, amely mintegy 40 kilométerre fekszik a járvány gócpontjától, a Mongbwalu környéki aranybányász településektől. Az egészségügyi hatóságok szerint a táplálkozási támogatás elégtelensége állt a háttérben, más esetekben az élelmiszerhiány és a rossz életkörülmények vezettek távozásokhoz – írja a Straits Times.

Kelet-Kongó már a járvány előtt is súlyos válságokkal küzdött, a fegyveres konfliktusok és a tömeges lakóhelyelhagyás miatt az egyik legsúlyosabb éhínség sújtja a térséget. Az ország keleti tartományaiban közel tízmillió ember él élelmezési bizonytalanságban, ami nemcsak az elkülönítést nehezíti, hanem a fertőzöttekkel kapcsolatba került személyek nyomon követését is.

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Nagyon sok emberről van szó

A hatóságok jelenleg mintegy 6400 olyan embert figyelnek meg, akik kapcsolatba kerülhettek a vírussal. Az elkülönítés alatt álló családok gyakran elveszítik munkájukat, piaci hozzáférésüket és jövedelmüket. „Ha bezárjuk az embereket, élelmiszerrel kell támogatnunk őket. Ha nem kapnak enni, el fognak menni” – mondta Olivier Nkakudulu, a Világélelmezési Program ituri terepműveleteinek vezetője.

A helyzet különösen súlyos, ha a megfigyelés alá helyezett személy a család egyetlen kenyérkeresője. Godfrey Ayena, a Food for the Hungry ugandai igazgatója szerint „képzeljük el, mi történik a gyerekekkel, ha egy egyedülálló anyát izolálunk”. Hasonló gondok merülnek fel azokban a háztartásokban is, ahol gyerekek vagy idősek vezetik a családot.

Hiányzik az étel

A térségben bevett gyakorlat, hogy a kórházban fekvő betegek élelmezéséről a család gondoskodik, az ebola miatti szigorú elkülönítés azonban ezt egyik napról a másikra megszakítja. Az ENSZ élelmezési szervezete ezért meleg ételeket biztosít a kezelőközpontokban, valamint élelmiszercsomagokat juttat el a betegekhez, a megfigyelés alatt állókhoz és családjaikhoz.

A héten egyetlen nap alatt 590 adag meleg ételt osztottak ki gyanús és megerősített betegeknek, kontaktjaiknak és az őket ápolóknak. Kenneth Kobba ugandai közegészségügyi orvos, aki negyedik ebolajárványára készül a térségben, korábbi tapasztalataira utalva arról beszélt, hogy az éhség kétségbeesett lépésekre kényszeríti az embereket. Felidézte, hogy a 2022-es ugandai járvány idején egyesek ismételten jelentkeztek a kezelőegységeknél tüneteket színlelve, mert ott ételhez juthattak, így akár fertőzésnek is kitették magukat.

„Valaki odajön, és azt mondja, lázas és fáj a feje.” Mire a teszteredmények elkészültek, addigra az illető már több étkezést is kapott – mondta.

A humanitárius szervezetek munkáját a kelet-kongói évek óta tartó konfliktusok, a mezőgazdaság összeomlása és a nehezen megközelíthető területek is akadályozzák. A közelmúltbeli költségvetési megszorítások tovább nehezítették a helyzetet, így a segélyszervezeteknek egymással versengő szükségletek között kell dönteniük.

„Szörnyű döntéseket kell hoznunk a már éhhalál közelében lévők és azok között, akik nagyon éhesek, és nem tudják, honnan lesz a következő étkezésük” – mondta Stevenson.

14 gyermeke van

Egy 52 éves férfi, aki biztonsági okokból csak Jacques néven szerepel, elmondta, hogy a Bukavu környéki harcok elől menekülve a benii templomok segítségére szorul, hogy eltartsa 14 gyermekét. Ötéves lánya nemrég súlyos tünetekkel került kórházba, ahol néhány órával később meghalt, felesége jelenleg ugyanott van elkülönítésben ebolával. A kórházba érkezése óta élelmiszercsomagot kapott a Világélelmezési Programtól. „Ez két hétre elég, utána miből fogunk enni?” – tette fel a kérdést.

A szervezet novemberig 175 millió dollárra tart igényt kongói műveleteihez, ebből 32 millió dollárt kifejezetten az ebolával kapcsolatos feladatokra különítenének el. Az elmúlt két-három évben a költségvetésük mintegy harmadával csökkent az országban.

„A szélesebb lakosság szükségleteit is kezelnünk kell, különben nem tudjuk megfékezni az ebolát. Egyszerűen nem fog működni” – fogalmazott Stevenson.

A következő cikkhez görgess lejjebb