Kritikus hiány alakult ki a védőfelszerelésekből a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén tomboló ebolajárvány idején, miközben az egészségügyi dolgozók egyre nagyobb kockázatnak vannak kitéve. A Nemzetközi Mentőbizottság június 9-én arra figyelmeztetett, hogy az alapvető védőeszközök készletei napokon belül kimerülhetnek.

A világ egyik legnagyobb jelenlegi ebolakitörése közel egy hónapja tart, és több mint félszáz szakember szerint az orvosok és ápolók nehezen jutnak hozzá a biztonságos munkavégzéshez szükséges alapfelszerelésekhez. Bár a nagy adományozók növelték a támogatásokat, a járvány mérete, a korábbi segélycsökkentések miatt leapadt raktárkészletek, valamint a logisztikai akadályok egyszerre okoznak ellátási zavarokat és áremelkedést.

Már 100 halálesetet regisztráltak

Észak-Kivuban, ahol a három érintett tartomány egyikeként több mint 550 megerősített esetet és 100 halálesetet regisztráltak, az egészségügyi csapatok kifogytak olyan alapanyagokból, mint a klór, és gyakran csizmájuk sincs. Pablo Lwanzo Paluku, a butembói zóna főorvosa arról számolt be, hogy egy feltételezett ebolás áldozat holttestét kék ponyvába csavarva, egy taxi tetején szállították el, mert nem állt rendelkezésre hullazsák vagy mentőautó.

„Amink kevés van, azt rögtönözzük” – mondta Paluku. Az Afrikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ adatai szerint június 4-ig a következő három hónapra szükséges létfontosságú készleteknek csupán a negyede érkezett meg Kongóba és Ugandába, ahol 19 esetet jelentettek. Különösen az arcvédő pajzsokból és az alkoholos fertőtlenítőkből van hiány.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Számos egészségügyi dolgozó is fertőzött

A ritka Bundibugyo vírustörzs eddig 34 egészségügyi dolgozót fertőzött meg, közülük heten meghaltak, alig három héttel azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett.

A rendelkezésre álló védőfelszerelések ára meredeken emelkedett, részben a Hormuzi-szoros lezárásának hatásai miatt, amely megzavarta a dubaji raktárakból érkező szállítmányokat és más útvonalakon is megdrágította a fuvarozást. A térségben dolgozó öt segélymunkás szerint ez további nyomást helyez az ellátásra.

Egyes szervezetek helyben próbáltak beszerezni eszközöket, ám a magas védelmi szintű ruhák ára május óta 40 százalékkal, mintegy 35 dollárra emelkedett – közölte Frantz Celestin, a Nemzetközi Migrációs Szervezet nairobi regionális igazgatója – száolt be róla a Straits Times.

Vannak még más gondok is

A beszerzést nehezíti Kelet-Kongó gyenge közlekedési infrastruktúrája és a fegyveres konfliktusok miatti bizonytalanság. A járvány gócpontjában, Buniában működő repülőtér zárva tart, Uganda pedig májusban lezárta a határt, hogy fékezze a fertőzés terjedését, miközben számos felszerelést korábban onnan szereztek be.

Az Egyesült Államok 150 tonna orvosi felszerelést juttatott el az érintett országokba és több mint 200 millió dollár közvetlen támogatást ígért, így jelenleg a legnagyobb pénzügyi hozzájárulónak számít. Arra a kérdésre, milyen szerepe lehet a kialakult hiányban, az amerikai külügy nem reagált.

A terepen dolgozók szerint a válaszlépések késlekedtek, mivel a járványt csak május közepén jelentették be, noha az egészségügyi hatóságok úgy vélik, a vírus már legalább két hónapja terjedt. Korábban az Egyesült Államok vezető szerepet játszott a védőfelszerelések előzetes raktározásában és gyors eljuttatásában a WHO-val és segélyszervezetekkel együttműködve.

A nagy ebolajárvány

A 2018 és 2020 közötti kongói ebolajárvány idején, amelyhez Washington mintegy 600 millió dollárral járult hozzá, a WHO jelentése szerint a reagálás a történelem egyik leggyorsabb és legjobban felszerelt művelete volt. Több segélyszervezeti forrás és két amerikai tisztviselő szerint azonban az amerikai forráscsökkentések, valamint az Egyesült Államok kiválása a WHO-ból megnehezítette a mostani védekezést.

„Bárcsak azt mondhatnám, hogy volt raktárkészletünk, de valójában semmink sem volt” – fogalmazott Amadou Bocoum, a CARE kongói igazgatója, akinek nagyrészt amerikai finanszírozású költségvetését harmadával csökkentették. Elmondása szerint a járvány kihirdetése után tíz nappal tudták megkezdeni a védőfelszerelések kiosztását.

Voltak ugyan előre telepített készletek, az International Medical Corps egyik vezető tanácsadója, Abdou Sebushishe szerint szervezetük az amerikai támogatásnak köszönhetően 24 órán belül védőfelszerelést juttatott Buniába, ám más helyszíneken teljes vízmedence- és hőmérőhiányt tapasztalt.

Versenyfutás az idővel

A Reutersnek két korábbi USAID-tisztviselő azt mondta, az ügynökségnek korábban megállapodása volt a WHO-val, amely lehetővé tette, hogy egy járvány kitörése után 48 órán belül felszabadítsák a védőfelszerelésekre szánt forrásokat. A szervezetet Donald Trump amerikai elnök 2025-ben számolta fel. „Az USAID-nek megvoltak ezek a rendszerei. Nem voltak tökéletesek, de kifejezetten jól működtek. Most szó szerint repülés közben építjük a repülőt” – mondta egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztviselő.

Salim Abdool Karim professzor, aki az Afrikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központot segíti a válaszlépésekben, úgy látja, hogy az USAID logisztikai szakértelme nagyon hiányzik. „Ha tíz teherautóra volt szükség üzemanyaggal és sofőrrel, ők képesek voltak ezt gyorsan megszervezni” – mondta, mielőtt a héten Kongóba utazott volna.

A frontvonalon lassan érkeznek ugyan a védőruhák, ám sokak számára már túl későn. „Úgy halunk meg, mint a legyek” – mondta Denis Urwothun Rwothng’a, buniai egészségügyi dolgozó, aki három kollégáját veszítette el a vírus miatt.