Két egymást követő, rendkívül száraz év után 2025-ben az Amazonas vízszintje 2,6 százalékkal haladta meg a történelmi átlagot, ami az előző évhez képest több csapadéknak köszönhető. A javulás ellenére a szakértők szerint a hosszú távú kilátások továbbra is aggasztók.

A jelentést június 16-án tette közzé a MapBiomas nevű hálózat, amely a földhasználat és a felszínborítás változásait követi nyomon. A szervezet arra figyelmeztetett, hogy a kedvezőbb adatok ellenére a térség helyzete „továbbra is aggasztó”, mivel az extrém időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válnak.

Bruno Ferreira, a MapBiomas Amazonas-csapatának tagja szerint „az extrém időjárási események egyre sűrűbben fordulnak elő, és a hidrológiai rendszerben instabilitás jelei mutatkoznak, amit részben a klímaváltozás, részben a földhasználat átalakulása idéz elő”.

Még mindig van miért aggódni

Brazília a Föld édesvízkészletének mintegy 12 százalékával rendelkezik, ennek közel kétharmada az Amazonas térségében található. Az ország hatalmas területén többféle biom is megtalálható, köztük esőerdők, vizes élőhelyek és füves puszták.

A Straits Times szerint a jelentés kitér arra is, hogy a Pantanal, az Amazonas-medencétől délre fekvő kiterjedt mocsárvidék 2025 végére vízszintjének 56 százalékát elveszítette a történelmi átlaghoz képest. Bár a helyzet javult a 2024-es évhez mérten, amely évtizedek legsúlyosabb aszályát hozta a térségben, a vizes élőhely továbbra is Brazília leginkább megterhelt ökoszisztémájának számít.

Közben megérkezett az El Nino éghajlati jelenség is, amely a Csendes-óceán középső és keleti, egyenlítői térségében emeli a tengerfelszín hőmérsékletét, és rendszerint aszályt okoz az Amazonas egyes részein. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal szerint a jelenség a múlt héten kezdődött, és az idei év végére a valaha mért egyik legerősebbé válhat.