Így teljesített a magyar egészségügy a járvány ideje alatt

Jól teljesített a magyar egészségügy; Magyarország az Európai Unióban is a koronavírus-járvány ellen sikeresebben védekező országok közé tartozik – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden Jászberényben.

Rétvári Bence a Déryné Rendezvényház dísztermében a Semmelweis-nap és az ápolók napja alkalmából tartott ünnepségen azt mondta: Semmelweis Ignác az egyik magyar ember, akit a világ minden táján ismernek, édesanyák millióinak mentette meg az életét, büszkék lehetünk rá. Soron kívül Magyar Péter ott lesz a köztévé vitáján

Nemcsak a történelemben, hanem a mindennapokban is vannak olyan egészségügyi dolgozók, orvosok, akikre büszkék lehetünk – közölte. Szólt arról, hogy Magyarország „egyértelműen a járvány idején jobban védekező országok közé tartozik”, Európában is.

Ezt leginkább a többlethalálozások mértéke mutatja: az, hogy a járvány előtti 2019-es évhez képest 2020-ban és 2021-ben mennyivel hunytak el többen. Ebben a tekintetben 2020-ban jóval az európai átlag alatt volt Magyarország, 2021-ben pedig pontosan az európai átlagnak felelt meg  – mondta.

Az államtitkár köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak. Rendkívül kritikus helyzetben, amikor a világ összes országában a kórházak rendkívül nagy terhelés alatt voltak, a sokszor „legyintéssel elintézett” magyar egészségügy jobban működött, mint a legtöbb gazdagabb ország egészségügye – jelentette ki.

Rétvári Bence kiemelte: nem szabad elfelejteni, hogy az emberek átlagos egészségügyi állapota nagy mértékben befolyásolta a járvány mutatóit is. Ezért is különösen fontos a betegségek megelőzése, erre nagy figyelmet kell fordítani – mondta.

Kitért arra, hogy a szűrések újraindultak, de az országos szűrőprogramoknál „még van mit fejlődni”. A szűrések ingyenesek, és bár a betegségeket még a korai stádiumában felismerhetik általuk, mégsem él ezzel az emberek nagy része – közölte az államtitkár, megemlítve, hogy a behívottak átlagosan 40 százaléka jelenik meg a vizsgálaton.

A méhnyakszűrés esetén 60 százalék ez az arány, a vastag- és végbélszűréseknél a behívottak 27 százaléka élt a lehetőséggel, ezen is van mit javítani – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, a tüdőszűréseknél is lehet növelni a részvételt.

Pócs János, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, olyan időszakon van túl az ország, amikor az orvosok, ápolók, egészségügyi dolgozók nemcsak gyógyítottak, hanem a „vállukon hordozták a családok terheit”. Hangsúlyozta: az egészségügyi dolgozók munkáját nincs joga senkinek kritizálni, a bírálatot méltatlannak nevezve.

Csiki Zoltán, a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház főigazgatója azt mondta, hogy a Semmelweis-napon meg tudnak állni, át tudják tekinteni, „milyen csodák és nehézségek” voltak tapasztalhatók az elmúlt időszakban.

Fontosnak nevezte a kórházintegrációt. A célok között említette az ellátások biztosítását a lakossághoz közel, a precíz, fejlett diagnosztikát, a folyamatos ellátást, az egynapos ellátások fejlesztését. A főigazgató is hangsúlyozta a szűrések fontosságát.

Az ünnepségen emlékérmeket és emléklapokat adtak át a dolgozóknak. Életműdíjat kapott a jászberényi kórház központi műtőjében dolgozó Szabóné Baráth Judit. Az elismeréseket Rétvári Bence, Pócs János, Csiki Zoltán és Piroska Miklós, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet főigazgatója adta át. Az emlékérmeket Sisa Balázs készítette.

A Semmelweis-nap a magyar egészségügy napja, amelyet 1992 óta minden év július 1-jén tartanak Magyarországon. 1818-ban ezen a napon született Semmelweis Ignác szülész-nőgyógyász, a gyermekágyi láz kóroktanának megfejtője.

(MTI)