A sötét anyagot kutatja, valami egész másról küldött káprázatos fotókat az európai űrtávcső
Az Euklidész felfedezései új távlatokat nyithatnak az űrkutatásban.
Fotó: unsplash | illusztráció A most közölt fotók kevesebb mint egy évvel az űrteleszkóp indítása után készültek, és nagyjából hat hónappal azután, hogy a távcső elküldte a Földre első színes fotóit a világűrről. Bár eleinte az irányzásért felelős műszerrel problémák adódtak, ez már a múlté.
„Eddig soha nem látott, lenyűgöző képeket teszünk közzé galaxisokról és égi jelenségekről, amelyeket az Euklidész űrtávcsövünk készített. A képek rengeteg új tudományos eredményt tárnak fel, amelyek lehetővé teszik a tudósok számára, hogy új bolygókra vadászhassanak, galaxisokat tanulmányozzanak, és felfedezzék univerzumunk fejlődését” – írja közleményében az Európai Űrügynökség.
Az Euklidész egyebek között fotót készített a legfényesebb, Földről is észlelhető „csillagkeltető” ködről, a Messier 78-ról, az NGC 6744 sávos spirálgalaxisról, amit a Tejútrendszer hasonmásának is neveznek, valamint az Abell 2764 és 2390 galaxishalmazról, ami az általunk ismert világegyetem legnagyobb struktúrái közé tartozik, több ezer galaxist magába foglalva.
A távcső fő feladata a sötét anyag vizsgálata, amihez szükség van arra, hogy nagy pontossággal képes legyen mérni a galaxisok alakzatát, aminek torzulását figyelembe véve a csillagászok modellezni tudják a sötét anyag eloszlását a világűrben.
Az alexandriai matematika atyjáról elnevezett Euklidész távcső széles látómezeje és stabilitása is szükséges ahhoz, hogy óriási mennyiségű galaxist tudjon egyetlen fotóján megörökíteni – írja az IFL Science.
„A távcső irányítórendszere a mérnöki munka remekműve. Biztosítja, hogy a közel 600 másodperces expozíció alatt a teleszkópot a célponton tudjuk tartani” – nyilatkozta korábban Roland Vavrek, az Európai Űrügynökség mérnöke a projekt kapcsán.
