Reagált a kormány a hosszú kórházi várólistákra
A műtétek többségénél jóval hosszabbak a várólisták, mint tavaly ősszel – a problémákat a kormány is jegyezte, az emberi erőforrások minisztere pedig tegnap jelentette be, hogy 13,5 milliárd forinttal próbálnak enyhíteni a helyzeten.
MTI/Balázs Attila 
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere tegnap bejelentette, hogy kormánydöntés született a kórházi várólisták csökkentéséről, a kabinet 13,6 milliárd forintot fordít erre a célra. A csatorna a miniszter bejelentésével kapcsolatban érdeklődött a tárcánál, amely válaszából az derül ki, hogy a kiemelt várólista csökkentésre a novemberi döntéshez képest nem adnak több pénzt, a program időtartamát viszont meghosszabbították 2022-ig végéig.
A most meghozott kormányzati intézkedés egyrészt a kiemelt várólista-csökkentési program végrehajtásának 2022 végéig történő meghosszabbításáról, másrészt a program keretében elvégzett ellátások elszámolásának új, a korábbinál kedvezőbb feltételeiről rendelkezik annak érdekében, hogy minél több szolgáltató vehessen részt a várólistán szereplők ellátásában – írta az MTI.
Általános szabály a fekvőbeteg- és a járóbeteg-szakellátásban is, hogy a többletfinanszírozási programba azokat az ellátásokat lehet bevonni, amelyeket 2021. szeptember 1-jétől kezdődően láttak el, ha a szolgáltatók a 2019. márciustól decemberig tartó időszakban időarányosan elvégzett, 1-es térítési kategóriával jelentett és elszámolt műtéti esetszámainak 10/12-ed részét teljesítették.
A finanszírozási díj mértéke nem változott, a többletként végzett ellátások vonatkozásában továbbra is 30 százalékkal magasabb, a többletfinanszírozás 80 százaléka a műtéteket és vizsgálatokat elvégző orvosok és egészségügyi szakdolgozók személyi juttatására, míg 20 százaléka a kórház dologi kiadásaira fordítandó.
Kásler Miklós más országok várólistáiról szólva elmondta, hogy az Eurostatnak a várakozási időre vonatkozó valamennyi tagországra kiterjedő adatgyűjtése nincs, nemzetközi összevetésre alkalmas várakozási időre vonatkozó adatok csak az OECD adatbázisában érhetőek el, amely a tagállamok önkéntes, éves adatszolgáltatáson alapul, így azok nem minden OECD-tagország esetében állnak rendelkezésre.
A miniszter tájékoztatása szerint az EU-s tagállamok közül Ausztria, Írország, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Luxemburg, Lettország, Málta, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia nem vezet és nem hoz nyilvánosságra ilyen adatokat.
