Miért nincs F-vitamin? Itt a válasz
Többekben is felmerülhetett már, ezek a szerves vegyületek miért pont az ábécé betűiről kapták a nevüket, illetve az is, miért maradt ki látszólag néhány betű a sorból.
Fotó: Unsplash
Az talán senkinek sem újdonság, hogy a megfelelő vitaminbevitel elengedhetetlen az egészséges élethez, és a legtöbben nagyjából azzal is tisztában vannak, hogy melyik vitaminnak milyen jótékony hatásai vannak. Az viszont már kevésbé ismert, hogy ezek a szerves vegyületek miért pont az ábécé betűiről kapták a nevüket, vagy hogy miért maradt ki látszólag néhány betű a sorból. A National Geographic járt utána ennek a témának, a cikket a 24.hu szemlézte. Mint írják, az orvosok már évszázadokkal ezelőtt észrevették, hogy egyes ételek fogyasztásával elkerülhetőek bizonyos betegségek.
Arra azonban nem tudtak rájönni, hogy pontosan melyik összetevő felelős a jótékony hatásért. Kezdetben sokan a fehérjékre gyanakodtak, s csak 1912-ben, Kazimierz Funk lengyel biokémikus felfedezése nyomán derült ki, hogy valójában egy nitrogéntartalmú vegyület a hunyó, amelyet a tudós vitaminnak nevezett el a latin élet (vita) és aminó szavakból. Ám akkoriban egy amerikai biokémikus, Elmer McCollum is hasonló vegyületet talált, amely A-vitaminként híresült el.
Az A betű az angol accessory (tartozék) szót jelölte, mivel McCollum bizonyos zsírok tartozékaként írta le a vegyületet – magyarázzák. Időközben a Funk által felfedezett vitamint pedig B-vitaminnak nevezték el, de később a tudósok azt is felismerték, hogy valójában több különböző, egymáshoz nagyon hasonló vízben oldódó vitaminról van szó, ezért számozni kezdték őket B1-, B2-, stb. vitaminként. Utána már szokássá vált az újabb és újabb vitaminok ábécérend szerinti elnevezése.
Így hamarosan a C-, a D-, az E- és a K-vitaminnal is kibővült a lista. Ugyanakkor adódhat a kérdés, hogy miért éppen a K követi az E betűt a jelrendszerben az F helyett. Itt kiemelik: az igazság az, hogy F-vitamin létezik, pontosabban egykor létezett, később ugyanis a szakértők rájöttek, hogy ez a vegyület nem sorolható a vitaminok kategóriájába, ma telítetlen zsírsavakként ismerjük. A K-vitamin K betűje pedig a dán koagulation szóból ered, amely alvadást jelent, ugyanis ez a vegyület elengedhetetlen a véralvadáshoz.
A K-vitamin nevet az azt felfedező Henrik Dam javasolta 1929-ben, ezzel felrúgva a korábbi elnevezési trendeket – derül ki a cikkből. Korábban egyébként azt is megírtuk, hogy egy tanulmány szerint csökkentheti a demencia kockázatát a multivitamin rendszeres szedése: a több mint 5 ezer, 60 év feletti emberek részvételével készült tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy egyes étrend-kiegészítők akár 2 évvel is lassíthatják a kognitív képességek hanyatlását.
