Kína vakcinanacionalizmusa némiképp enyhülőben, miután a külföldi vakcinák bevezetését fontolgatja
Kína bármennyire is szeretné a lehető legszélesebb körben népszerűsíteni hazai gyártású koronavírus elleni oltóanyagát, kénytelen szembenézni a valósággal.
Fotó: Unsplash/Macau Photo Agency 
A múlt hónapban Peking egy új politikát tett közzé, amely megkönnyíti a vízumkérelmet a külföldiek számára Kínába, de csak akkor, ha kínai oltást kaptak – aggodalmat keltve a szakértők körében, akik arra figyelmeztettek, hogy veszélyes precedenst teremthet, ha oltás alapján diszkriminálják az embereket.
Mindemellett egy gyakorlati probléma is felmerült: sok országban, köztük az Egyesült Államokban, lehetetlen kínai oltást kapni, mert ezeket a szabályozók nem engedélyezték használatra. Mivel az Egyesült Államokban a felnőttek körülbelül fele kapta meg az oltás legalább első adagját, sok beutazásra jogosult utazó – akár kínai állampolgárok, akár külföldiek, akiknek sikerült vízumot szerezniük – nem biztosak abban, hogy a kapott oltást figyelembe veszik-e, vagy csak a kínaival oltottakat engedik be az országba.
Ezt a zavart csak tovább táplálta az a tény, hogy a kínai tisztviselők és az állami média nyíltan kritizálta a külföldi oltásokat, különösen az mRNS-alapú oltóanyagokat, amelyeket elsősorban az Egyesült Államokban használtak, eltúlozva állítólagos kockázataikat és fokozva az összeesküvéseket azzal a nyilvánvaló kísérlettel, hogy megerősítsék a Kína által fejlesztett oltóanyagokba vetett bizalmat.
Kína washingtoni nagykövetsége egy bizonyos közleményben mégis adott némi támpontot, felvázolva, hogy milyen teszteket kell elvégezniük a Kínába utazóknak, akik kapták az USA által jóváhagyott oltóanyagok valamelyikét – a Pfizer/BioNTech, a Moderna és a Janssen-vakcinákat. Mivel Kína nagyrészt visszarázódik az üzleti életbe, és a fertőzési arány is alacsony az országban, valószínűleg sokan megpróbálkoznak majd a beutazással, különösen, mivel az oltottak száma továbbra is növekszik az Egyesült Államokban.
A múlt hónapban Kína piacra dobta a vakcinaútlevél saját változatát, a Nemzetközi Utazási Egészségügyi Igazolást (International Travel Health Certificate, ITHC), hogy az immunizált emberek szabadabban utazhassanak. Az ország a további oltások jóváhagyása felé is halad, ideértve a külföldön gyártott oltásokat is, mely jelentősen megkönnyítené a tengerentúlon élő kínai és a Kínába utazni vágyó külföldiek számára az ITHC-ra való feliratkozást. A Wall Street Journal szerint a kínai tisztviselők a Pfizer/BioNTech vakcina klinikai vizsgálati adatait vizsgálták, amelyet július előtt engedélyezhetnének otthoni használatra.
A Global Times állami tulajdonban lévő újság idézte a Kínai Vakcinaipari Szövetség vezetőjét, aki szerint Kína jóváhagyása „megmutatja törődését” azon emigránsok felé, akik „hazaérkezésükkor néhány külföldi gyártmányú oltást akartak”. A BioNTech vakcina jóváhagyása, amely mondhatni lenyűgöző, 97 százalékos hatékonysággal bír, szintén segíthet Kínában az immunitás szintjének javításában, miután a kínai oltások viszonylag alacsony hatékonysággal rendelkeznek, és sajnos még azokból sem áll rendelkezésre elegendő mennyiség.
A kínai propagandaszervek által megtámadott Pfizer/BioNTech oltóanyag bevezetése egy kicsit több ideig is eltarthat majd, jóváhagyása során pedig többre számíthatunk puszta tudományos indoklásnál, az pedig továbbra is szemmel látható, hogy a kínai kormány által közzétett nyilvános kritika mekkora kárt okozott a kínai közvéleményben, és a lakosság bizalmában a külföldi vakcinák iránt.
Kína visszatér a gazdasági életbe
Hszi Csin-ping kínai elnök a héten globális együttműködésre szólított fel az Egyesült Államok által vezetett növekvő Kína-ellenes fronton, és arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus-járványból való kilábaláshoz elengedhetetlen a „nyitott világgazdaság”. „A falak emelésére vagy a szétválasztásra tett kísérletek ellentétesek a közgazdaságtan törvényével és a piaci elvekkel” – mondta Hszi kedden a kínai ázsiai Boao fórumon.
„Nem szabad hagynunk, hogy egy vagy néhány ország által megállapított szabályokat rákényszerítsék másokra, vagy megengedjük, hogy az egyes országok által követett egyoldalúság az egész világ ütemét meghatározza” – tette hozzá Hszi. Míg Hszi beszéde során egyetlen országot sem nevezett meg konkrétan – a kínai vezetők általában nem nevezik meg és nem szégyenítik meg az országokat –, megnyilatkozásai burkolt kritikának tűntek az Egyesült Államokkal szemben, amely fokozta a nyomást Kínára az elmúlt hónapokban.
A múlt hónapban az Egyesült Államok és szövetségesei elítélték Pekinget, majd összehangolt szankciókat vezettek be a kínai tisztviselők ellen az ujgurok és más etnikai kisebbségek állítólagos elnyomásáért Hszincsiang tartományban. A Trump-kormány által Kína legismertebb technológiai vállalatai ellen bevezetett szigorú szankciók zöme továbbra is érvényben marad, és a Biden-kormány alatt pedig továbbra is fennáll a kereskedelmi feszültség.
„Mások feletti főnökösködés vagy mások belügyeibe való beavatkozás nem kapna támogatást” – mondta Hszi a fórumon, amelyen több ezer vezető és politikai vezető vett részt. Amerika legnagyobb vállalkozói és befektetői vettek részt az eseményen, akik megpróbálnak eligazodni a világ két legfontosabb gazdasága közötti viharos viszonyban. A szervezők szerint a blackstone-i Stephen Schwarzman és Ray Dalio, a világ legnagyobb fedezeti alapjának milliárdos alapítója hétfő este részt vett egy megbeszélésen, ahová az Apple vezérigazgatója, Tim Cook és a Tesla vezérigazgatója, Elon Musk is hivatalos volt.
A másik Szuperliga
Jelenleg mindenki a döcögő Európai Szuperligát (ESL) figyeli, eközben a Kínai Szuperliga (CSL) viszonylag zökkenőmentesen, mindenesetre méltóságteljesebben nyitotta meg kedden a szezont. A kínai verzió 2004-ben indult útjára, ám csak 2010-ben kapott nagyobb figyelmet, a Szuperliga létrehozásának célja pedig az volt, hogy Kína a globális futball egyik legfőbb szereplőjévé váljon, válaszul Hszi felhívására, aki azt szeretné, ha országa jelentős szerepet töltene be a globális futballvilágban, és megnyerné a világbajnokságot.
Ez a dicsőség azonban soha nem jött el, mivel Kína csak egyszer lépett fel a nemzetközi versenyen, 2002-ben, és a legutóbbi vb kvalifikációs szakaszában esett el, ezzel pedig az utolsó helyen végzett csoportjában. A hazai játék sem kápráztatta el a foci világát, annak ellenére, hogy óriási mennyiségű pénzt öntöttek bele, és külföldi tehetségeket szereztek meg, és állítottak pályára – írja a CNN.
