Az ENSZ szerint „globális tervre” van szükség a G7-ek vakcinákra tett ígérete után
Az ENSZ vezetője arra figyelmeztet, hogy ha a fejlődő országokban élő embereket nem oltják be gyorsan, a vírus mutálódhat és ellenállóvá válhat a vakcinákkal szemben.
Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök, Joe Biden amerikai elnök, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Mario Draghi olasz kormányfõ, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Szuga Josihide japán miniszterelnök (b-j) a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítõ csoport, a G7 vezetõinek csúcstalálkozóján az angliai Cornwall grófságban lévõ Carbis Bayben 2021. június 12-én.
MTI/AP/Pool/Kevin Lamarque 
A G7-ek terve, amely szerint egymilliárd adag koronavírus elleni vakcinát adományoznak a szegényebb országoknak, nem elég ambiciózus, túlságosan lassú, és azt mutatja, hogy a nyugati vezetők még nem állnak készen az évszázad legsúlyosabb közegészségügyi válságának kezelésére – állítják a kampányolók.
Antonio Guterres, az ENSZ vezetője üdvözölte a lépést, de hozzátette, hogy ennél többre van szükség, és figyelmeztetett, hogy ha a fejlődő országokban élő embereket nem oltják be gyorsan, a koronavírus tovább mutálódhat, és ellenállóvá válhat az új vakcinákkal szemben.
„Ennél többre van szükségünk. Globális oltási tervre van szükségünk. Logikusan, sürgősen és a hadigazdaság prioritásaival kell cselekednünk, és ettől még nagyon messze vagyunk”
– mondta Guterres a G7-ek tervéről.
Joe Biden amerikai elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök a G7-ek angliai csúcstalálkozóját arra használta fel, hogy bejelentse: 500 millió, illetve 100 millió vakcinát adományoz a világ legszegényebb országai számára. Kanada várhatóan 100 millió adag oltóanyag megosztására kötelezi el magát, melyet további ígéretek is követhetnek, miután Johnson sürgette a G7 vezetőit, hogy 2022 végéig segítsenek beoltani a világ közel nyolcmilliárd emberét a koronavírus ellen.
Egészségügyi és szegénységellenes kampányolók azonban azt mondták, hogy bár az adományok jó irányba tett lépésnek számítanak, a nyugati vezetők nem fogták fel, hogy a vírus legyőzéséhez rendkívüli erőfeszítésekre van szükség: szerintük az elosztásban is szükség van segítségre.
Gordon Brown volt brit miniszterelnök, aki azt szorgalmazza, hogy a gazdagabb országok nagyobb mértékben vegyenek részt a fejlődő országok oltási költségeiből, azt mondta, hogy a G7-ek ígéretei inkább hasonlítanak a „koldustál körbeadásához”, mint valódi megoldáshoz.
„Ez egy katasztrofális kudarc, ha nem tudunk a következő egy-két hétben… egy olyan tervvel előhozakodni, amely valóban megszabadítja a világot a koronavírustól, most, hogy már van vakcinánk”
– mondta Brown a Reutersnek.
A koronavírus végigsöpört a világgazdaságon, s több mint 175 millió fertőzést jelentettek több mint 210 országban és területen azóta, hogy 2019 végén Kínában azonosították az első eseteket. Az eddigi oltási erőfeszítések erősen korrelálnak a jóléttel: az Egyesült Államok, Európa, Izrael és Bahrein messze megelőzi a többi országot. A Johns Hopkins Egyetem által gyűjtött adatok szerint világszerte összesen 2,2 milliárd embert oltottak be.
Mivel a legtöbb embernek két adag oltóanyagra van szüksége, és esetleg emlékeztető oltásokra is az újonnan megjelenő változatok ellen, az Oxfam jótékonysági szervezet szerint a világnak 11 milliárd adagra lenne szüksége a világjárvány felszámolásához. Felszólította továbbá a G7-ek vezetőit, hogy támogassák a vakcinák mögötti szellemi tulajdonjogokról való lemondást.
Az Al Jazeera szerint Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, hogy a szellemi tulajdonjogok nem akadályozhatják a vakcinákhoz való hozzáférést egy világjárvány idején, és úgy tűnik, hogy támogatja Bident ebben a kérdésben.
