Egy nagyszabású ikervizsgálat új megvilágításba helyezi a természet és nevelés közötti, évtizedek óta zajló vitát, mivel az eredmények arra utalnak, hogy a genetikai tényezők a vártnál jóval nagyobb mértékben befolyásolják az egyén későbbi társadalmi és anyagi sikerét.

A kutatók azt találták, hogy a 23 éves korban mért intelligenciahányados szoros összefüggést mutatott a résztvevők 27 éves kori társadalmi-gazdasági helyzetével, amit az iskolai végzettség, a foglalkozás és a jövedelem alapján értékeltek, miközben az összefüggés jelentős részét genetikai hatások magyarázták.

880 fő vett részt a kutatásban

Az eredmények a német TwinLife kutatási projektből származnak, ami hosszú távon vizsgálja, miként formálják a gének és a környezeti tényezők az emberek életútját, és amelyben mintegy 880 fő vett részt, köztük egypetéjű és kétpetéjű ikerpárok egyaránt – írja a ScienceDaily.

A résztvevők körülbelül fele egypetéjű iker volt, akik genetikai állományuk teljes egészét megosztják, míg a többiek kétpetéjű ikrek voltak, akik génjeik nagyjából felét hordozzák közösen, így a kutatók ugyanazon családi környezetben nevelkedett testvérek között tudták elkülöníteni a genetikai és a környezeti hatásokat.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Az IQ-tesztek eredményei

Az IQ-tesztek eredményei alapján a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az intelligencia mintegy 75 százalékban genetikai eredetű, emellett az IQ és a társadalmi-gazdasági státusz közötti kapcsolat 69 és 98 százalék közötti arányban genetikai tényezőkkel magyarázható.

„Ezt korábban is tudtuk, de ez a vizsgálat még világosabban mutatja meg, hogy génjeink irányítanak bennünket, és nagyrészt azok révén válunk azzá, akik vagyunk” – fogalmazott Petri Kajonius személyiségpszichológus, akinek tanulmánya a Scientific Reports folyóiratban jelent meg.

Vannak még kérdések

Az eredmények ugyanakkor megkérdőjelezik azt a széles körben elterjedt elképzelést, miszerint a siker elsősorban a tehetős vagy magasan képzett családi háttérből fakad, hiszen a kutatás szerint a családi környezet hatása részben maga is genetikai alapokra vezethető vissza.

„Az úgynevezett ezüstkanál nem akkora előny, mint gondolnánk. Az otthoni környezeted is a génjeidtől függ” – tette hozzá Kajonius, hangsúlyozva, hogy a veleszületett tulajdonságok befolyásolhatják azt is, miként reagálunk az oktatási és társadalmi lehetőségekre.

A kutatás ugyanakkor nem állítja, hogy a családi háttér vagy az oktatási támogatás ne számítana, inkább arra utal, hogy az örökölt adottságok keretet szabhatnak annak, mennyiben képesek a külső beavatkozások tartós változást elérni az egyén életútjában.

Van, amit nem tudunk kikerülni

„A tanulmány azt mutatja, hogy különböző genetikai hajlamokkal születünk, és ezen a területen nehéz hosszú távú változást elérni szakpolitikai intézkedésekkel” – mondta a kutató, ami a társadalmi mobilitás és az oktatáspolitika szempontjából is komoly kérdéseket vet fel.

A szerzők több korlátra is felhívták a figyelmet, mivel a vizsgálat nem kontrollálta közvetlenül a szülők IQ-ját vagy társadalmi helyzetét, emellett a genetikai és környezeti hatások gyakran összetett módon kölcsönhatásba lépnek egymással, ami akár 15 százalékponttal is felnagyíthatja a genetikai befolyás becsült mértékét.

Mindezen fenntartások ellenére a kutatás tovább erősíti azt a tudományos álláspontot, amely szerint a genetika meghatározó szerepet játszik az intelligencia, a lehetőségek és végső soron az életút alakulásában, ugyanakkor arra is ösztönözheti a fiatalokat, hogy a társadalmi státusz hajszolása helyett inkább természetes erősségeikre és érdeklődésükre építsenek pályaválasztásuk során.