Egy friss kutatás arra figyelmeztet, hogy az újszülöttek bélrendszerében már életük első napjaiban jelen lehetnek olyan genetikai elemek, amik hosszú távon befolyásolhatják egészségüket, különösen az antibiotikumokkal szembeni ellenállás szempontjából.

A szakemberek korábban úgy vélték, a magzati élet során ugyan bizonyos mikroorganizmusok átjuthatnak az anyától a gyermekhez, a csecsemők bélrendszere azonban születéskor szinte steril, és a baktériumok döntő többségét a szülés során vagy a szoptatás alatt szerzik meg.

A legújabb eredmények

A legújabb eredmények ugyanakkor árnyalják ezt a képet, mivel az Európai Klinikai Mikrobiológiai és Fertőző Betegségek Társaságának 2026-os kongresszusán bemutatott vizsgálat szerint a mikrobiális jelenlét korábban és összetettebb módon alakulhat ki – írja a New York Post.

A kutatók 105, újszülött intenzív osztályra került csecsemő székletmintáját elemezték az élet első 72 órájában, hogy feltérképezzék a legkorábbi mikrobiális és genetikai hatásokat. Az elemzések során antibiotikum-rezisztencia géneket azonosítottak, vagyis olyan DNS-szakaszokat, amelyek lehetővé teszik a baktériumok számára, hogy túléljék az antibiotikumos kezelést, ami később megnehezítheti a fertőzések hatékony gyógyítását.

Az újszülöttek bélmikrobiomja

Az eredmények arra utalnak, hogy az újszülöttek bélmikrobiomja, amelyet anyai és környezeti tényezők egyaránt alakítanak, már a várandósság alatt kapcsolatba kerülhet baktériumokkal. Emellett több olyan génváltozatot is kimutattak, amelyek a széles körben alkalmazott antibiotikumokkal szembeni ellenálláshoz kapcsolódnak, köztük olyanokat is, amelyek képesek lebontani gyakran használt gyógyszereket.

„Ez az eredmény arra utal, hogy az antibiotikum-rezisztencia gének mintázata már ebben a korai szakaszban kialakul” – fogalmazott a kutatás vezető szerzője, Dr. Argyro Ftergioti a sajtóközleményben. Hozzátette, hogy „az újszülöttek bélrendszere változatos rezisztommal rendelkezik, és a klinikailag jelentős antibiotikum-rezisztencia gének ilyen korai jelenléte aggodalomra ad okot”.

A születés előtti rezisztenciagén-gyűjtemény

A vizsgálat összefüggést talált bizonyos anyai és újszülöttkori tényezők, valamint a rezisztenciagének előfordulása között. Ilyen tényező volt például az anya terhesség alatti kórházi kezelése, illetve az, ha a csecsemőnél az élet első 24 órájában központi vénás katétert alkalmaztak, amelyet gyógyszerek vagy tápanyagok beadására használnak. A kutatók szerint a születés előtti rezisztenciagén-gyűjtemény kialakulását döntően az anyai átadás, a szülés körülményei és a legkorábbi kórházi expozíció befolyásolja.

„Bár bizonyos antibiotikum-rezisztencia gének jelenlétére számítottunk, az, hogy a minták többségében ilyen magas arányban fordultak elő, meglepő volt” – emelte ki Ftergioti.

Az újszülöttek bélflórája

A szakemberek hangsúlyozzák, az újszülöttek bélflórája kulcsszerepet játszik az immunrendszer, az emésztőrendszer és az idegrendszer fejlődésében, ugyanakkor az egészséges mikrobiom elengedhetetlen a fertőzések, allergiák és későbbi krónikus betegségek, például az asztma, az ADHD vagy a cukorbetegség elleni védelemben.

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a csecsemők bélrendszere jóval több mikroorganizmust tartalmaz, mint azt korábban feltételezték, és akár tízezer különböző vírusfaj is jelen lehet, ami tízszerese az átlagos gyermekekben található baktériumfajok számának.

„Bár további vizsgálatok szükségesek annak megértéséhez, hogy a rezisztenciagének korai jelenléte miként befolyásolja a mikrobiom fejlődését és a fertőzések kockázatát, az eredmények rámutatnak a megfigyelés, a fertőzésmegelőzés és a kontroll jelentőségére az újszülöttellátásban” – mondta a kutatás vezetője.