Irak egy-két hónapon belül ismét elérheti a háború előtti olajtermelési szintet, miután a közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros blokádja súlyosan visszavetette az exportot. A bagdadi vezetés szerint a helyreállás már megkezdődött, és a kitermelés fokozatosan emelkedik.

A háború február végén robbant ki, ezt követően Irán lezárta a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szorost, amelyen keresztül az iraki kivitel döntő része halad. A szállítások leállása termeléscsökkentésre kényszerítette az országot, ami megrázta a nemzetközi energiapiacokat is. A héten Washington és Teherán megállapodást kötött a harcok lezárásáról, ami enyhülést hozott, még ha az ezt követő tárgyalások meg is akadtak. A megállapodás nyomán a szoros újranyitása is megkezdődött.

3,5 millió hordó nyersolaj

Salim Farhoud, az iraki olajügyi minisztérium szóvivője június 19-én az INA állami hírügynökségnek azt mondta, hogy „egy-két hónapon belül vissza tudunk térni a korábbi termelési szintekhez”. Hozzátette, „azok a mezők, amik csökkentett kapacitással működtek, jelenleg már megkezdték a termelés fokozását”.

A háború előtt Irak naponta mintegy 3,5 millió hordó nyersolajat exportált, ennek túlnyomó része a Hormuzi-szoroson keresztül jutott el a piacokra. A blokád idején azonban a tározók gyorsan megteltek, emiatt az OPEC alapító tagja a legtöbb olajmezőn kénytelen volt leállítani a kitermelést.

Az export ebben az időszakban csupán a Törökországon és Szírián átvezető útvonalakra korlátozódott. Áprilisban a szoroson keresztül mindössze 10 millió hordó iraki nyersolaj hagyta el az országot, miközben a háború előtt az átlagos havi mennyiség 93 millió hordó volt a hatóságok adatai szerint.

Bassem Khodeir olajminiszter június 19-én úgy nyilatkozott az INA-nak, hogy az export „fokozatosan tér vissza a korábbi szintre, a Hormuzi-szoros zavartalan működésétől függően”. Irak bevételeinek mintegy 90 százaléka a kőolajkivitelből származik, így a termelés helyreállítása kulcsfontosságú az ország gazdasági stabilitása szempontjából.