Irán június 20-án lezárta a Hormuzi-szorost a hajóforgalom elől, és arra figyelmeztetett, hogy minden, a térségbe közeledő vízi jármű biztonsága veszélybe kerülhet. Az Iszlám Forradalmi Gárda közlése szerint a lépés azonnali hatállyal érvényes.

A döntést megelőzően az iráni hadsereg legfelsőbb közös parancsnoksága, a Khatam al-Anbiya Központi Főhadiszállás az Egyesült Államokat és Izraelt vádolta meg a tűzszüneti megállapodás megsértésével. Közleményükben úgy fogalmaztak, hogy a szoros lezárása „első lépés” a kötelezettségszegésekre adott válaszként, és további intézkedéseket helyeztek kilátásba, ha az „agresszió” folytatódik – írja a Straits Times.

Néhány órával a tűzszünet életbe lépése után izraeli csapások érték Libanont, amelyekben legalább 16 ember vesztette életét. Izrael szerint a műveletek a Hezbollah támadásaira adott válaszlépések voltak, miközben az Irán által támogatott szervezet közölte, hogy nem engedi Izraelnek a „szabad mozgást” libanoni területen.

Izraelnek üzentek

A Reutersnek nyilatkozó egyik magas rangú Hezbollah-tisztviselő megerősítette, hogy nem fogják eltűrni az izraeli erők mozgását Libanonban. A szervezet közleményében ugyanakkor azt írta, továbbra is elkötelezett a tűzszünet mellett, de reagál minden olyan kísérletre, amely területfoglalásra vagy a megszállás kiterjesztésére irányul.

Az izraeli hadsereg egyik tisztviselője arról számolt be, hogy a Hezbollah az éjszaka folyamán több mint ötven lövedéket lőtt ki az izraeli erőkre Dél-Libanonban, ezért Izrael Hezbollah-célpontokat támadott. A hadsereg közleménye szerint Izrael tartja magát a tűzszünethez, ugyanakkor fellép minden fenyegetéssel szemben, amely az országot vagy csapatait éri.

A 60 napos amerikai–iráni tárgyalássorozat

A libanoni állami hírügynökség szerint izraeli vadászgépek és drónok több dél-libanoni és bekaa-völgyi helyszínt támadtak. A harcok leállítása feltétele annak a 60 napos amerikai–iráni tárgyalássorozatnak, amely az iráni nukleáris programról és más vitás kérdésekről szólna, és amelynek célja egy tartós megállapodás, valamint a Hormuzi-szoros újranyitása és az olajpiac stabilizálása. Egyelőre nem ismert, mikor indulhatnak el ezek az egyeztetések.

A június 17-én kötött ideiglenes megállapodás előírja, hogy az Egyesült Államok, Irán és szövetségeseik minden fronton, így Libanonban is beszüntetik a katonai műveleteket. Izrael kimaradt a tárgyalásokból, és közölte, nem tekinti magát a megállapodás részesének, ezért fenntartja erőit az általa megszállva tartott libanoni területeken.

A svájci külügyminisztérium

A svájci külügyminisztérium közölte, hogy továbbra is „diszkrét és megbízható környezetet” biztosít a Buergenstock üdülőhelyen a tárgyalásokhoz, ugyanakkor a résztvevőkről és a tartalomról a bizalmas jelleg miatt nem ad tájékoztatást. Az amerikai alelnök, J. D. Vance a héten lemondta svájci útját a fokozódó feszültség miatt, miközben Katar és Pakisztán is közvetítő szerepet vállal az egyeztetésekben.

Az ideiglenes megállapodás gazdasági könnyítéseket is tartalmaz Irán számára, több tízmilliárd dollárnyi befagyasztott vagyon felszabadítását és az olajexporthoz kapcsolódó amerikai mentességeket, továbbá egy 300 milliárd dolláros újjáépítési alap létrehozását. Donald Trump amerikai elnök a bírálatokra reagálva azt írta a közösségi médiában, hogy „A háború meggyengítette Iránt. Nem kétségbeesésből találkoztunk, hanem ők. Végük van. Kivárjuk a 60 napot. Nem kapnak pénzt, egyetlen centet sem.”