Az ír APC Microbiome Ireland kutatóközpont szakemberei áttörést értek el annak feltárásában, miként hat a kávé a szervezetre, miután első alkalommal vizsgálták részletesen az ital szerepét a bél és az agy közötti kommunikációs rendszerben.

A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a rendszeres kávéfogyasztás, legyen szó koffeines vagy koffeinmentes változatról, mérhetően alakítja a bélmikrobiom összetételét, és ezzel párhuzamosan befolyásolja a hangulatot és a stresszszintet.

A mikrobiota–bél–agy tengely működése

A kutatók arra összpontosítottak, hogy feltárják a mikrobiota–bél–agy tengely működését, vagyis azt a kétirányú kapcsolatot, amely a bélrendszerben élő mikroorganizmusok és az idegrendszer között zajlik.

A vizsgálatban 31 rendszeres kávéfogyasztót hasonlítottak össze 31 olyan személlyel, akik egyáltalán nem ittak kávét, miközben pszichológiai felméréseket végeztek, rögzítették az étrendet és a koffeinbevitelt, valamint széklet- és vizeletmintákat elemeztek a biológiai változások nyomon követésére.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A kutatásban rendszeres fogyasztónak azokat tekintették, akik naponta három-öt csészével ittak, amely mennyiséget az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság biztonságos és mérsékelt szintnek minősít – tudhattuk meg a ScienceDaily cikkéből.

A különbségek beszédesek

A kísérlet kezdetén a kávéfogyasztók két hétre teljesen elhagyták az italt, ami jól kimutatható változásokat idézett elő a bélbaktériumok által termelt anyagcseretermékekben, és egyértelműen elkülönítette őket a nem kávézó csoporttól.

Ezt követően a résztvevők úgy kapták vissza a kávét az étrendjükbe, hogy nem tudták, koffeines vagy koffeinmentes változatot fogyasztanak, miközben a csoport egyik fele koffeinmentes, a másik fele hagyományos kávét kapott.

Mindkét csoportban javulást mértek

Mindkét csoportban javulást mértek a hangulati mutatókban, csökkent a stressz, a depresszív tünetek és az impulzivitás szintje, ami arra utal, hogy a kedvező pszichés hatások nem kizárólag a koffeinhez köthetők. A koffeinmentes kávét fogyasztóknál kimutathatóan javult a tanulási teljesítmény és a memória, ami azt sugallja, hogy más összetevők, például a polifenolok játszhatnak szerepet a kognitív előnyökben.

A koffeines változat ezzel szemben elsősorban a figyelem és az éberség fokozásában bizonyult hatékonynak, emellett csökkentette a szorongást, és összefüggést mutatott az alacsonyabb gyulladási kockázattal.

Nem egy baktériumtörzset is azonosítottak

A kutatók több olyan baktériumtörzset is azonosítottak, amelyek nagyobb arányban fordultak elő a rendszeres kávéfogyasztóknál, köztük az Eggertella sp és a Cryptobacterium curtum fajokat, amelyek szerepet játszhatnak az emésztőrendszeri savtermelésben és az epesavképzésben, ezáltal hozzájárulva a káros baktériumok elleni védelemhez. Emellett a Firmicutes baktériumcsoport szintjének emelkedését is megfigyelték, amelyet korábbi vizsgálatok pozitív érzelmi állapotokkal hoztak összefüggésbe nőknél.

John Cryan professzor, a kutatás vezető szerzője úgy fogalmazott, hogy „az utóbbi években jelentősen megnőtt az érdeklődés a bélrendszer egészsége iránt, és egyre jobban értjük az emésztés és a mentális állapot kapcsolatát, ugyanakkor a kávé hatásmechanizmusa ezen a bél–agy tengelyen eddig nem volt világos”.

„Eredményeink feltárják, miként reagál a mikrobiom és az idegrendszer a kávéra, valamint rámutatnak a hosszú távú előnyök lehetőségére egy egészségesebb bélflóra kialakításában”.

A professzor szerint „a kávé több mint pusztán koffein, egy összetett étrendi tényező, amely kölcsönhatásba lép a bélmikrobákkal, az anyagcserével és még az érzelmi jólléttel is”, és az eredmények azt mutatják, hogy a koffeines és a koffeinmentes változat eltérő, ugyanakkor egymást kiegészítő módon befolyásolhatja az egészséget.