Évközi béremelésre kényszeríti a cégeket a háborús infláció
A munkáltatók versenyképes fizetéssel próbálják megtartani a képzett munkaerőt, a szellemi munkakörökben dolgozók azonban komoly vásárlóerő-csökkenésre számíthatnak.
Fotó: TatianaMara / Twenty20Jelentős béremelést hajtottak végre a munkáltatók 2022-ben; a Világgazdaság összeállítása szerint a legtöbb helyen 9-10 százalék volt a jellemző, egyes területeken azonban akár 20 százalékkal is növekedhetett a dolgozok fizetése.
A minimálbér és garantált bérminimum egyaránt 20 százalékkal nőtt az idei évben, az emelés pedig a munkavállalók nagy részét közvetve vagy közvetlenül érintette. Leginkább a munkaerőhiány késztette a munkáltatókat béremelésre, kisebb mértékben azonban a munkáltatói járulék mérséklése is hozzájárult a döntéshez.
A háborús infláció következtében azonban hiába a tíz százalék fölé ugró emelés, nem mindenhol sikerült megőrizni a fizetések reálértékét, és a legtöbb alkalmazott kevesebb terméket tehet a kosarába. A szellemi területen és a magasan képzett munkavállalók körében a korábbi években sem volt tapasztalható érdemi bérnövekedés.
Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke elmondta, a vállalkozások egy része felismerte, hogy a képzett munkaerő megtartása nélkülözhetetlen feltétele az eredményes működésnek, és nyitottak az évközi bérkorrekcióra.
Egyes vállalatok saját maguk kezdeményezik a korrekciót, más cégeknek pedig kényszerből kell emelnie, mert bár a bér- és termelési költségek együttes növekedése jelentős plusz kiadást okoz, meg akarják tartani a dolgozóikat.
„Ha a munkavállalók értesülnek róla, hogy egy azonos területen működő cég fizetést emel a közelben, akkor szinte azonnal készek a munkahelyváltásra. A munkavállalókért folytatott versenyben az a cég, amelyik bérezésben lemarad, gyakorlatilag behozhatatlan versenyhátrányba kerül a piacon”
– közölte az MTSZSZ elnöke.
Jellemzően spórolnak azonban a cégek a szellemi munkakörökben dolgozókon és a magasan képzett munkaerőn, sok munkáltató akár a legjobbnak tartott munkavállalóit is elengedi. Ezeken a területeken idén sem volt jellemző még a tíz százalékot elérő emelés sem.
A legfeljebb 4-6 százalékos korrekció mellett érvelve a foglalkoztatók azzal védekeznek, a magasabb nettó fizetések miatt ez az emelés nettóban jóval magasabb, mint amit a fizikai munkakörökben dolgozók kapnak, azonban az árak növekedése a magasabb keresetűeket is érzékenyen érinti.
„A szellemi területeken jellemző, hogy az elmúlt években is elmaradt a fizetések emelése, így az érintettek bérének érdemben csökkent a vásárlóereje. A fizikai és a szellemi munkakörökben kialakult bérezési gyakorlatok tehát egyre komolyabb aránytalanságot mutatnak”
– tette hozzá Buzásné Putz Erzsébet.
A hazai és nemzetközi felmérések egyelőre azt mutatják, a gazdasági válság, illetve az attól való félelem hatása még nem érezhető a munkaerőpiacon. Egyes területeken továbbra is jelentős problémát jelent a munkaerőhiány, ezért a termelési költségek növekedését a foglalkoztatók még nem ellensúlyozzák a bérköltségek csökkentésével.
A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint idén a jelentős pénzromlás ellenére is nő a keresetek reálértéke; a jegybank szerint 11-12,6 százalékos infláció várható 2022-ben, a bruttó átlagbérek azonban 13,2-13,8 százalékkal növekednek a versenyszférában.
