Kutatási eredmények igazolják az antitest-termelést ezeknél a vakcináknál
Szerbiában egy 10 ezer fő részvételével készült kutatás során vizsgálták a beoltottak védettségi szintjét a Pfizer, a Szputnyik V, és a Sinopharm oltóanyagaival.
A kutatási eredménye alapján az mRNS-technológiával készült oltóanyagok teljesítettek a legjobban, az adatok szerint ugyanis ezen technológián alapuló oltóanyagok képesek a legnagyobb antitest-termelésre a szervezetben, ezt követi az oroszok által kifejlesztett vakcina, az utolsó pedig a kínai oltóanyag a sorban, ugyanis a Sinopharm vakcina hatékonysága minden tizedik embernél nem mutatható ki, különösen igaz ez az idősebb korosztályra.
Marija Gnjatović, az INEP kutatója elmondta, az oltott személyek esetében az antitestek jelenlétére vonatkozó adatokat két héttel az első oltás után, két héttel a második dózis után, ezen felül pedig havi rendszerességgel elemezték, s fontos kiemelni, hogy az antitestválasz csupán egy része az immunválasznak, ám ezekkel az adatokkal sokkal tisztább képet kaphatunk az oltóanyagok hatékonyságáról.
Az adatok elemzése során egyértelműen kiderült, hogy a Pfizer/BioNTech oltóanyaga képes a legmagasabb hatékonysággal működni a szervezeteben, nevezetesen, már az első adag beadása után mértek az oltottak 85 százalékánál megfelelő immunválaszt, míg a második dózist követően a beoltottak 95 százalékánál tapasztaltak kiemelkedő immunválaszt.
A Szputnyik V sem teljesített rosszul, az leső adag beadása után három héttel már kimutatható volt az ellenanyagválasz, a második dózis beadását követően pedig megközelítőleg 92 százalékosra volt tehető az antitestválasz aránya.
Mivel Szerbiában nem olyan régóta alkalmazzák az AstraZeneca oltóanyagát, így releváns adatokkal nem tudtak szolgálni, egyelőre ugyanis csak az első dózis utáni adagok állnak rendelkezésre.
A sereghajtó kínai Sinopharm-vakcina produkálta a leggyengébb eredményeket, a 20 és 65 év közötti beoltott személyek közel 90 százalékánál mértek antitestválaszt a második dózis beadása után két héttel, azonban az idősebb korosztály esetében alacsonyabb volt az antitestválasz aránya.
A megfelelő immunitás elérésére már vannak ötletek, az Egyesült Arab Emírségekben például megkezdődött egy vizsgálat arra vonatkozóan, hogy egy harmadik, emlékeztető oltás vajon milyen hatással lenne azon beoltottakra, akiknél a második dózist követően sem alakult ki megfelelő immunitás.
Mivel az antitestválasz és a hatásosság két különböző dolog, fontos kiemelni, hogy bár az oltások valóban képesek védelmet nyújtani a koronavírus-fertőzés ellen, továbbra is szükséges a távolságtartás, a maszkhasználat, és a rendszeres fertőtlenítés is, ugyanis még így is van esély arra, hogy elkapjuk a vírust, az oltás miatt azonban csak enyhébb lefolyású betegségre kell számítanunk – írja a Napi.