AKTUÁLIS
Sebesültek Kijevben 2022. október 10-én, miután robbanások történtek az ukrán fővárosban.
MTI/AP/Efrem Lukackij A világ vezetőinek reakciói a Kijevet ért orosz rakétacsapásokra
Szerző: Borbély Fanni
A világ vezetői, valamint a nemzetközi szervezetek is elítélik Oroszországot a hétfő reggeli, Kijevet ért rakétacsapások miatt.
Az oroszok ezúttal az ukrán fővárosra, Kijevre mértek több rakétacsapást, melynek következtében több embert életét vesztette, ám a káosz közepette egyelőre nem állnak rendelkezésre pontos adatok az elhunytak kapcsán. A legutóbbi orosz légicsapások elsősorban Kijevet célozták, de más ukrán városokra is mértek csapásokat.
A támadás kezdetével az ukrán tisztviselők országos riasztást adtak ki, s felszólították a lakosságot, hogy haladéktalanul keressenek menedéket a bombázások miatt – előzetes információk szerint legkevesebb 11 ember életét vesztette Kijevben és rengetegen megsérültek.
Az oroszok Kijeven kívül még Lvivet és Dnyiprót is célba vették, e kegyetlen támadásokat pedig szinte biztosan a Kercsi-hídon történt robbanás miatt rendelte el Putyin megtorlásként, mely az orosz erők számára stratégiailag kulcsfontosságú, mivel a 2014-ben megszállt, majd erőszakkal és illegitim módon annektált Krímet köti össze Oroszországgal.
Rendkívül furcsa, hogy míg Ukrajna gyászolja az újabb orosz rakétacsapásban elhunyt civileket, addig Putyin hétfőn közölte, hogy ez a kegyetlen támadás volt a válasz „Kijev terrorista akciójára” – itt ugyanis felmerül a kérdés, hogy a több mint hét hónapja tartó, Oroszország által indított és több tízezer ember életét követelő háború vajon micsoda, ha a hídon történt robbanás Putyin szerint „terrortámadás” volt.
Nemzetközi reakciók az újabb kegyetlen orosz rakétacsapásokra
Ukrajna
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon jelentette ki, hogy Oroszország „megpróbál elpusztítani minket és eltörölni a föld színéről”, hangsúlyozva, hogy az oroszoknak két fő célpontjuk van: az energetikai létesítmények, valamint az egyszerű civilek.
Dmitro Kuleba külügyminiszter rámutatott, Putyin „egyetlen taktikája a terror a békés ukrán városokban”, ám hozzátette, nem fogja tudni szétverni Ukrajnát, kiemelve, hogy mégis ki akarna egy olyan emberrel tárgyalni, aki a békéről beszél, miközben „egy terrorista, aki rakétákkal tárgyal”.
Európai Unió
Az Európai Parlament elnöke egyenesen „betegesnek” nevezte a kijevi rakétacsapásokat, s úgy fogalmazott:
„Mindez ismételten megmutatja a világnak, hogy milyen rendszerrel állunk szemben: egy olyan rendszerrel, mely válogatás nélkül támad. Egy olyan rendszerrel, melyben terror és halál zúdul a gyermekekre.”
Eközben Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője, Peter Stano kijelentette, a legújabb orosz támadások Ukrajna ellen “gyáva és barbár tettek”, és egyértelműen a nemzetközi humanitárius jog megsértését jelentik.
Úgy fogalmazott, a civilek elleni gyáva, aljas rakétacsapásokkal való válogatás nélküli támadások “valóban újabb eszkalációt jelentenek”. Hangsúlyozta, az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli ezeket a civilek és a polgári infrastruktúra ellen elkövetett aljas támadásokat. Rámutatott, mindez ellentétes a nemzetközi humanitárius joggal, továbbá a civilek válogatás nélküli célba vétele egyértelműen háborús bűncselekménynek minősül.
Egyesült Államok
„Több csapás történt Kijev központjában és szerte Ukrajnában ma reggel. Oroszország fokozza az ukrán civilek elleni támadássorozatát” – írta tweetjében Bridget A. Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete.
Egyesült Királyság
James Cleverly brit külügyminiszter hétfőn úgy fogalmazott, a Kijevet ért hétfői csapások „elfogadhatatlanok”, hangsúlyozva, hogy ez „a gyengeség demonstrációja Putyin részéről, nem az erő demonstrációja”, hozzátéve, hogy már felvette a kapcsolatot ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával.
Kína
Kína szokásához híven ismételten mondott is valamit, miközben semmit sem mondott, mindenesetre továbbra is úgy kommunikálnak, mintha semlegesnek akarnának tűnni az orosz-ukrán háború kapcsán. Mao Ning minisztériumi szóvivő ugyanis annyival kommentálta a kegyetlen orosz csapásokat, hogy:
„Reméljük, hogy a helyzet hamarosan de-eszkalálódik.”
Franciaország
Emmanuel Macron francia elnök szinte azonnal felhívta telefonon az ukrán elnököt és a beszélgetés során „rendkívüli aggodalmát” fejezte ki az orosz csapások kapcsán, majd ígéretet tett arra, hogy Franciaország növeli az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyt.
Macron hivatalának közleményében azt írják, az elnök „rendkívüli aggodalmáról beszélt a civil áldozatokat követelő csapások kapcsán”, hozzátéve, hogy biztosította az ukrán elnököt a teljes és maradéktalan támogatásáról, továbbá rámutatott Franciaország elkötelezettségére, miszerint a kijevi igényeknek megfelelően fogják növelni az Ukrajnának nyújtandó támogatásokat, beleértve a katonai felszereléseket.
Moldova
Moldova külügyminisztere kijelentette, hogy az Ukrajnát célzó orosz rakéták közül több is megsértette a moldáv légteret, ennek okán pedig behívatta a moszkvai nagykövetet. Nicu Popescu külügyminiszter tweetjében úgy fogalmazott, „gondolataink a brutális csapások áldozataival vannak”.
Kanada
Melanie Joly kanadai külügyminiszter „sokkolónak és borzalmasnak” nevezte a legutóbbi orosz rakétacsapásokat, hangsúlyozva, hogy a civilek elleni támadás háborús bűncselekménynek minősül. Tweetjét azzal zárta, hogy „kanada Ukrajna népe mellett áll”.
