Az Egyesült Államok és Kína vezetői, Donald Trump és Hszi Csin-ping október 30-án Dél-Koreában találkoztak, ahol több kérdésben is előrelépést értek el, köztük a kereskedelmi háború enyhítésében. A találkozót követően Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter közölte: „Admirális Dong és én abban is megállapodtunk, hogy katonai-katonai csatornákat kell létrehoznunk annak érdekében, hogy megelőzzük és enyhítsük az esetlegesen felmerülő problémákat.”

„Egyetértünk abban, hogy a béke, a stabilitás és a jó kapcsolatok jelentik a legjobb utat két nagy és erős országunk számára.” A szakértők régóta sürgetik a közvetlen katonai kapcsolatok helyreállítását, mivel az Egyesült Államok és Kína haditengerészete kiterjedten működik az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és a forródrótok hiánya könnyen vezethet véletlen eszkalációhoz.

Az Al Jazeera beszámolója szerint Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) májusi jelentése szerint a több mint 90 kommunikációs csatorna többsége Trump első elnöki ciklusa alatt (2017–2021) elhalt, majd 2022-ben Kína teljesen megszakította a katonai kapcsolatokat, miután Nancy Pelosi tajvani látogatása feszültséget keltett.

Az elmúlt években több veszélyes incidens történt: 2023 májusában az amerikai hadsereg szerint egy kínai vadászgép „indokolatlanul agresszív manővert” hajtott végre egy amerikai felderítő repülőgép előtt a Dél-kínai-tenger felett, júniusban pedig egy kínai romboló keresztezte egy amerikai hadihajó útját, amit Washington „veszélyesnek” nevezett.

Tajvan kérdése továbbra is érzékeny pont

A malajziai ASEAN-csúcson Hegseth hangsúlyozta: „Kiemeltem az erőegyensúly fenntartásának fontosságát az indo-csendes-óceáni térségben, és hangsúlyoztam az Egyesült Államok aggodalmait Kína tevékenységeivel kapcsolatban a Dél-kínai-tengeren, Tajvan körül, valamint szövetségeseink és partnereink irányában.”

A kínai védelmi minisztérium közleménye szerint Dong Jun válaszában kijelentette, „Kína és Tajvan újraegyesítése megállíthatatlan történelmi folyamat”, és felszólította az Egyesült Államokat, hogy legyen óvatos szavaiban és tetteiben a tajvani kérdésben. A közlemény így fogalmazott: „Kína elkötelezett a békés fejlődés mellett, miközben határozottan védi nemzetbiztonsági érdekeit. Teljes képességgel rendelkezik ahhoz, hogy nyugodtan reagáljon bármilyen jogsértésre vagy provokációra.”