A világ nukleáris fegyverrel rendelkező államai egyre több robbanófejet helyeznek aktív hordozóeszközökre, miközben a tömegpusztító fegyverek szerepe ismét erősödik a nemzetközi politikában – figyelmeztetett legfrissebb jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet.

A SIPRI becslése szerint a nukleáris hatalmak összesen mintegy 12 187 robbanófejjel rendelkeznek, amik közül körülbelül 9 745-öt tartanak készletekben esetleges bevetés céljából. Ez csekély csökkenést jelent az előző évhez képest, mivel a hidegháború lezárulta óta általában gyorsabb ütemben szerelték le a régi robbanófejeket, mint amilyen tempóban újakat állítottak rendszerbe, ami összességében a globális arzenál mérséklődéséhez vezetett.

Árnyalt a kép

Karim Haggag, a SIPRI igazgatója ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy „a nyugtalanítóbb hír az, hogy bár a nukleáris fegyverek száma alacsonyabb, a nukleáris veszélyek és kockázatok szintje emelkedik”. Az intézet közleménye szerint a korábban megfigyelhető csökkenő tendencia a következő években megfordulhat, mivel lassul a leszerelések üteme, miközben felgyorsult az új nukleáris fegyverek telepítése.

A France24 összeállítása szerint a szakember különösen aggasztónak nevezte azt a folyamatot, amelynek során az államok a korábban raktárban tárolt robbanófejeket ismét hadrendbe állítják, és nukleáris fegyver hordozására alkalmas rendszerekre szerelik fel. Haggag szerint ennek következtében „egyre több telepített nukleáris fegyvert látunk”, ami növeli a közvetlen kockázatokat.

Az USA és Oroszország készletei

Az Egyesült Államok és Oroszország együttesen a globális nukleáris készlet mintegy 83 százalékát birtokolja, mindkét ország több mint 5000 robbanófejjel rendelkezik. Washington modernizációs programja halad előre, ugyanakkor a SIPRI szerint „tervezési és finanszírozási kihívásokkal szembesül, amelyek további késedelmeket és jelentős költségnövekedést okozhatnak”.

Oroszország hasonló korszerűsítési törekvései is akadályokba ütköztek, részben a sikertelen interkontinentális ballisztikus rakétatesztek, részben pedig az Ukrajna elleni háborúval összefüggő gazdasági szankciók és erőforrás-igények miatt.

Kína nem akar lemaradni

Kína jelenleg gyorsabban bővíti nukleáris arzenálját, mint bármely más ország, ami a fokozódó geopolitikai verseny következménye. Haggag úgy fogalmazott, „az erősödő geopolitikai verseny nagyon erős ösztönzést jelent Kína számára, hogy növelje a nukleáris fegyverekre való támaszkodását”.

A SIPRI becslése szerint Peking már 620 robbanófejjel rendelkezik, és amennyiben a jelenlegi fejlesztési pálya folytatódik, 2030-ra akár annyi interkontinentális ballisztikus rakétája lehet, mint az Egyesült Államoknak vagy Oroszországnak. Az intézet ugyanakkor megjegyzi, hogy még ezer robbanófej esetén is csupán az amerikai és az orosz készletek körülbelül negyedét érné el.

Az európai hatalmak helyzete

Európában Franciaország és az Egyesült Királyság egyelőre változatlanul 290, illetve 225 robbanófejet tart hadrendben, ugyanakkor London esetében a 2021-es felülvizsgálat nyomán a felső határ emelése várható. Emmanuel Macron francia elnök márciusban szintén a francia készletek növelését rendelte el.

Ázsiában India arzenálja enyhén, mintegy 190 robbanófejre bővült, míg a rivális Pakisztán készlete 170 körül maradt, bár az ország tovább halmozza a hasadóanyagot, ami arra utal, hogy a következő évtizedben növekedhet a fegyverállomány.

Észak-Korea a SIPRI szerint továbbra is „a nukleáris arzenál exponenciális bővítésére” irányuló célját követi, és jelenleg mintegy 60 robbanófejjel rendelkezhet. Izrael hivatalosan nem ismeri el nukleáris fegyvereit, ugyanakkor az intézet úgy véli, hogy az év elején körülbelül 90 robbanófeje lehetett, és folytatja arzenáljának modernizálását.