Ennek háttérben Trump külpolitikai stratégiaváltása húzódik, ami egyértelműen utalhat arra, hogy az orosz-ukrán háború háttérbe szorul, miközben a kínai-amerikai viszony más területei előtérbe kerülnek. A Bloombergnek nyilatkozó források szerint az Egyesült Államok jelenlegi adminisztrációja visszavett abból a határozott retorikából, mely Kínát kulcsfontosságú támogatóként emlegette az ukrajnai háború kapcsán. Míg a G7-es országok továbbra is elítélik Peking Moszkva irányába tett lépéseit, Trump kormányzata más hangsúlyokat helyez előtérbe, például a kereskedelmi vámokat, a technológiai korlátozásokat és a ritkaföldfémekhez való hozzáférést.

Ezt a külpolitikai irányváltást jól példázza Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök legutóbbi telefonbeszélgetése is, aminek során az USA elnöke elmondása szerint „nem került szóba Oroszország vagy Ukrajna”. Ezzel szemben a G7-ek külügyminiszterei idén tavasszal élesen bírálták Kínát a Moszkvának nyújtott segítségért, és felszólították Pekinget, használja fel befolyását a háború befejezése érdekében, ami még mindig tart.

Trump döntésének hátterében az a politikai törekvés állhat, hogy szembeforduljon elődje, Joe Biden külpolitikai megközelítésével. Biden adminisztrációja a nemzetközi kapcsolatokat nagyban a háború prizmáján keresztül szemlélte, míg utódja látható módon inkább gazdasági és technológiai kérdésekre összpontosít. Egyes források szerint Trump óvakodik attól, hogy közvetlenül bírálja Kína szerepét az ukrajnai háborúban, mivel továbbra is tárgyalásokat folytat Vlagyimir Putyinnal egy esetleges tűzszünetről. Az ukrán elnökség közben súlyos vádakkal illeti Kínát, akik tagadják, hogy segítenék az oroszokat a háborúban.

Trump érdekes manővere

Ezzel együtt nem minden republikánus politikus követi Trump visszafogott megközelítését. Lindsey Graham szenátor például új szankciós törvénytervezetet terjesztett elő, mely Kína és India által vásárolt, kedvezményes orosz olajra is kiterjedne. A javaslat több mint 80 szenátori támogatóval bír, ami még okozhat gondokat.

Az amerikai tisztviselők csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy számos európai ország továbbra is importál orosz energiát, miközben Kínát bírálják a katonai célokra is alkalmas exportjai miatt. Ezek az exportcikkek (drónalkatrészek, kettős felhasználású technológiák) gyakran az orosz hadiipart segítik, addig Peking ugyanezen eszközöket az ukrán vagy nyugati piacokra nem adja tovább.

Noha Trump eddig nem vezetett be újabb szankciókat Kínával szemben, az Európai Unió továbbra is nyomást gyakorol Pekingre. Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője nyíltan bírálta Kínát, amiért „olajat önt a tűzre” az orosz hadigépezet támogatásával – írja a The Kyiv Independent. Mint ismeretes, az USA és Kína hamarosan tárgyalóasztalhoz ül, de nem Ukrajna miatt.