Elmondása alapján a nagyobb kérdés az, hogy sikerül-e Oroszországnak és a Nyugatnak megállapodásra jutnia, ugyanis Moszkva ebben bízik.
Az ukrán elnök nem mulasztotta el a hétfői beszédében, hogy terrortámadásnak minősítse a Kremencsukban történteket.
A lépés célja, hogy Boris Johnson „hitelességét növeljék”, ugyanis a vezetésével kapcsolatban egyre erősödő kritikákkal kell szembenéznie.
Semmi garancia nincs arra, hogy idén véget ér az ukrajnai háború, de az ukrán elnök télen már semmiképpen nem akar csatákat látni.
Az ukrán elnök kijelentette, hogy a fegyverek átadásának bármekkora mértékű késlekedése vagy korlátozása egyfajta „meghívást” jelent Oroszország számára, hogy „újra és újra lecsapjon”.
Az ukránok azt állítják, hogy Fehéroroszország területéről is érkeztek rakéták, és ez volt az első olyan alkalom, amikor Tu-22-es bombázok adtak le lövéseket a területről.
Igen komoly ígéretet tett az ukrán elnök, amit nehéz lesz betartania, miután Oroszország egyes területeket örökre megtartana.
Az ukrán elnök kijelentette, népének hatalmas szüksége van a segítségre, miközben arra utalt, a jelenlegi helyzetben „mindannyian veszélyben vagyunk”.
Az ukrán elnök csalódottságát fejezte ki annak kapcsán, hogy Ukrajna nem kapta meg a kért támogatást Izraeltől.
Mondhatni puszta formalitás volt ez az Európai Unió részéről, mely végül jóváhagyta a két ország tagjelöltségi státuszát. Ukrajna 2004 óta várt erre a pillanatra, ami kapcsán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, ez most olyan számukra, mintha a sötétségből a fényre lépnének. Ukrajna uniós nagykövete, Vszevolod Csencov szerint ez egy jelzés Moszkva számára, hogy Ukrajna és a volt Szovjetunió más országai sem tartozhatnak az orosz befolyás körébe. Az ukránok egy nappal azelőtt kapták meg a zöld jelzést, hogy Vlagyimir Putyin négy hónapja inváziót indított Ukrajna ellen.
Az elnök szerint több ezer ember élete függ a szövetségesektől, valamint attól, hogy milyen gyorsan tudják végrehajtani az országot segítő döntéseiket.