Az is kiderült, hogy a legtöbb SZÉP-kártyás pénzt szállodákban költik el, így itt csak később vált érezhetővé a visszaesés, míg a kisebb szolgáltatóknál jóval hamarabb.
A szakértő szerint az alapanyagárak emelkedése és a munkaerőhiány is nehezíti a vendéglátósok helyzetét, ennek ellenére úgy véli, a körülmények dacára is versenyképesek tudnak maradni.
Borzasztóan negatív hatással volt a vendéglátásra és a szórakozóhelyekre a koronavírus-járvány, a KSH legfrissebb adatai szerint ugyanis közel 4000 vállalkozás adta vissza az engedélyét.
A fesztiválszezon nagyot lendíthet a helyzeten, de továbbra is sok a nehézség.
Márciusban a belföldiek az éjszakák 78 százalékát szállodákban töltötték, a vendégek száma (330 ezer) az egy évvel korábbi több mint hatszorosára emelkedett.
Manapság szinte az élet minden területén jellemző a digitalizáció térhódítása, amely immár a vendéglátóipar szereplői számára is egyre hangsúlyosabbá válik.
Az első tervben Nagy-Britannia szerepelt, végül az időjárás Spanyolország mellett szólt: Barcelona szép város, szép az idő, jó a foci. Itt ugrott bele Beke Erika és Büki Péter az ismeretlenbe, amely hosszú, kilátástalan időszak, sok küzdelem, hit és munka után megváltoztatta az életüket – és biztosan állíthatom, hogy mindannyiunk élete egy kicsit megváltozik, hogyha leülünk velük egy órára beszélgetni.
A koronavírus-járvány által az egyik legsúlyosabban érintett ágazat kétségkívül a vendéglátás, ahonnan tömegesen jöttek el az emberek, hiszen semmi kilátásuk nem volt a lezárások alatt.
A rendőrség vasárnapi közleményéből kiderült, hogy sikerült felszámolni egy túlszámlázó fővárosi vendéglátóhelyet, amelynek vezetőit őrizetbe is vették.
Komoly ellenérzést váltott ki egy nemrég nyílt, de már bezárt bár Japánban, mert náci dekorációval, horogkeresztekkel és más SS-jelvényekkel díszített motívumokat alkalmazott.
A szakértők szerint jelentős áremelkedésre számíthatunk a szektorban, hiszen drágultak az élelmiszerek, nőttek a bérek, és az energiaárak is megugrottak.