A tudósok között elterjedt egy olyan feltételezés, miszerint a galaxisokat valójában sötét anyagból álló halmaz tartja össze, amelyeket közvetlenül képtelenség érzékelni.
Mindezidáig több mint 4 ezer exoplanétát azonosítottak a bolygókutatók a Tejútrendszerben, a számuk pedig napról napra emelkedik, hála a Kepler űrtávcsőnek és a csillagászok kitartó munkájának.
A NASA legújabb kutatásából megtudhattuk, hogy a galaxisunkban található Nappal megegyező méretű és tulajdonságú csillagok legalább ötven százalékának van egy olyan exoplanétája, amely az élhető zónában helyezkedik el.
A bolygónkról 43 éve kilőtt űrszonda jelenleg 125 csillagászati egységre van tőlünk, ami azt jelenti, hogy 125-ször távolabb tartózkodik, mint a Föld és a Nap közötti távolság.
A marsi űrbéli kőzetek vizsgálatával nemrég rájöttek, hogy a vörös bolygón több száz millió évvel korábban alakulhatott ki a folyékony víz, mint azt mindezidáig feltételezték.
A NASA kutatói különleges szerves molekulát fedeztek fel a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a légkörében.
A Kepler űrteleszkóp és a Gaia-misszió adatainak elemzéséből megállapították, hogy csak a mi galaxisunkban 300 milliónál is több olyan exoplanéta lehet, amelyen kialakulhatott az élet.
Igaz, hogy a bolygók többsége valamilyen központi csillag körül kering, léteznek azonban olyan égitestek is, amelyek szabadon repkednek a világűrben.
Egészen érdekes dologra lettek figyelmesek amerikai csillagászok, akik éppen az egyik kisbolygószerű égitestet tanulmányozták.
A michigani éjszakában 2018-ban feltűnő, majd a környéken becsapódó űrszikla elemzésével a kutatók érdekes vegyületek nyomaira bukkantak.
Extrém ritka kategóriába sorolható fekete lyukat talált egy európai kutatócsapat, amivel megdönthetik az eddig felállított elméleteket a galaxisok keletkezésével kapcsolatban.