Egy új tanulmány alapján már elkezdődhetett a Tejútrendszer és az Androméda találkozása.
Miközben a világon mindenki a koronavírus-járványra figyel, egy csillagász lassan egy éve az univerzum egyetlen szegletére szegezte távcsövét.
Mint ahogyan az emberek a Földön, úgy E.T. az univerzumban kísérletezhet különféle veszélyes fegyverekkel, ezek a tesztelések pedig akár kudarcba is fulladhatnak, halálba sodorva ezzel a teljes galaxist.
Minden jel arra utal, hogy a csillagközi térben egy rejtélyes, teljesen sötét anyag levitálhat, ami bár láthatatlan, mégis rengeteg energiát emészthet fel.
Az antianyag egy furcsa, különleges anyag, melynek legnagyobb része rejtve van szemeink elől, mégis nagy mennyiségben jelen lehetnek a galaxisunkban.
Az úgynevezett Type Iax szupernóva jelenségek nyomán keletkező fehér törpék gyakran felrobbanhatnak, utánuk pedig zombicsillagok maradhatnak fenn az univerzum egén.
Könnyűszerrel kijelenthetjük, hogy anyagalaxisunk 400 ezer év múlva egy teljesen más hely lesz ahhoz képest, mint ahogyan azt manapság megszokhattuk.
Az egészen bizarr, aszfaltnál is sötétebb exobolygó sorsát a saját anyacsillaga pecsételheti meg.
Az Európai Űrügynökség galaxisunk egyik legrészletesebb térképét hozta nyilvánosságra, amelyen láthatjuk az összes égitest és csillagköd pazar fényét, valamint az űrt kitöltő porfelhők homályos nyomait.
A japán VERA rádióteleszkóp két évtizedig tartó üzemelése során megalkottak egy 3D-s térképet a Föld galaxisbeli elhelyezkedéséről, melyből kiderült, hogy az előzetes becslésekkel szemben bolygónk kétezer fényévvel közelebb van a Tejútrendszer centrumához.
Nemrég az asztronómusok kiderítették, hogy a Tejútrendszer valójában az egyik közeli szatellitgalaxis gravitációs erejének hatására bizonyos szinten deformálódott alakot öltött magára.