Fontos felfedezést tettek a csillagászok a Tejútrendszerrel kapcsolatban
Nemrég az asztronómusok kiderítették, hogy a Tejútrendszer valójában az egyik közeli szatellitgalaxis gravitációs erejének hatására bizonyos szinten deformálódott alakot öltött magára.
Nemrég az asztronómusok kiderítették, hogy a Tejútrendszer valójában az egyik közeli szatellitgalaxis gravitációs erejének hatására bizonyos szinten deformálódott alakot öltött magára.
Az Edinburghi Egyetem kutatói rájöttek, hogy valószínűleg a Nagy Magellán-felhő állhat a furcsa jelenségek mögött – adta hírül a Korrespondent hírportál.
A Tejútrendszer – melyben Naprendszerünk is található – történelme során többnyire mozdulatlan, statikus állapotban volt, nagyjából 700 millió évvel ezelőtt azonban gravitációs kölcsönhatásba lépett a legközelebbi galaxissal, a Nagy Magellán-felhővel.
Michael Petersen és Jorge Penarrubia asztrofizikusok egy kifinomult statisztikai modell segítségével kiszámolták a Tejútrendszer legtávolabbi csillagainak sebességét. Ezen adatok alapján bizonyítani tudták, hogy a közeli galaxissal való találkozás utóhatásait a mai napig érezhetjük.
A Nagy Magellán-felhő körül nagy mennyiségű, rejtélyes eredetű, a gravitációs erőket jelentősen befolyásoló sötét anyag található. A kutatók kimutatták, hogy ez a glóriaszerű képződmény a sötét anyag energiái által magához vonzza a Tejútrendszert, annak külső, spirál alakú lemezét pedig megcsavarja.
Ezek a folyamatok mintegy 32 kilométer per másodperces, vagyis 115 200 km/h-ás sebességgel zajlanak, ami emberi ésszel szinte felfoghatatlan. A felfedezésben az a legkülönösebb, hogy a korábban feltételezett elméleteket megcáfolták, miszerint a Tejútrendszer egy meghatározott irányba terjeszkedik az univerzumban, ugyanis a Nagy Magellán-felhő komoly befolyásoló tényezővé lépett elő.
