A tajvani erők figyelemmel kísérték a helyzetet, s az ilyen jellegű incidenseknél már megszokott módon reagáltak.
Minden korábbinál jobban kiéleződött a feszültség a térségben, Kína ugyanis nem értékelte, hogy Caj Jing-ven tajvani elnök találkozott Kevin McCarthy amerikai képviselőházi elnökkel.
Az Egyesült Államok csütörtökön felszólította Kínát, hogy a katonai nyomásgyakorlás helyett inkább a diplomáciai utat válassza Tajvan kapcsán.
A tajvani Szárazföldi Ügyek Tanácsa szerint ezen lépésekkel Kína szándékosan fokozza a feszültséget a Tajvani-szorosban.
Állításuk szerint egy ilyen döntést úgy értékelnének, hogy az USA támogatja Tajpej azon törekvéseit, amelyeket annak érdekében tesz, hogy független országként ismerjék el.
Noha Honduras és Tajvan hosszú évtizedekig ápolta diplomáciai kapcsolatait, előbbi most teljesen hátat fordított Tajvannak, hűségét pedig Kínának ajánlotta fel.
Wang Wenbin szerint az egy Kína elv alapján országuk kész „baráti és együttműködő kapcsolatokat” kialakítani Hondurasszal, valamint a világ más országaival is.
A közösségi médiás oldalán megjelent beszámoló alapján arra utasította a külügyminisztert, hogy lásson hozzá az ezzel kapcsolatos ügyek intézéséhez.
Csiu Kuo-csiang szerint a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg különböző indokokat találhat arra, hogy belépjen Tajvan légterébe vagy tengeri övezetébe, ám ők ezt nem fogják tétlenül nézni.
Miközben Kína többször figyelmeztette az Egyesült Államokat, ne avatkozzon be a közös ügyükbe Tajvannal, az USA jelentős mennyiségű fegyverzettel látja el a tajvani hadsereget.
Tajvan jelentés szerint csak az elmúlt 24 órában összesen 21 kínai gépet észleltek a légterükben, amivel tovább nő a feszültség a két ország között.