Lengyelország is igyekszik megerősíteni a védelmét, mindent megtesznek, ami csak lehetséges.
India egy keleti partjainál lévő szigetről 5000 km-es hatótávolságú, nukleáris töltetű interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki, amelynek a hatótávolsága majdnem egész Kínát elérheti.
Kína júliusban és augusztusban kétszer tesztelt új hiperszonikus fegyvereket, Biden amerikai elnök aggódik emiatt a jelentés miatt, de egy szakértő szerint a technológia nem új, azonban egy újabb „értelmetlen“ fegyverkezési versenyre figyelmeztet.
Dél-Korea csütörtökön indítja útjára űrprogramját, amikor teszteli saját építésű rakétáját, a háromfokozatú KSLV-II NURI rakétát, amely egy műholdbábut szállít, amelyet tervek szerint magyar idő szerint este 8 órakor indítanak a Szöultól közel 500 kilométerre délre fekvő Naro űrközpontból.
Az elmúlt évtizedekben egyre fejlettebb fegyverarzenált épített ki magának az iszlám köztársaság, melynek újabb üdvöskéje hatalmas pusztításokat képes végrehajtani.
Kína az elkövetkező években több mint 119 silót tervez megépíteni az interkontinentális ballisztikai rakéták számára az ország északnyugati részében, amelyeket meglepő módon megújuló energiával üzemeltethetnek.
Az amerikai hadsereg légierője és a DARPA közösen egy olyan speciális fegyver tervezésének látott neki, amellyel forradalmasíthatják a hadiipart.
Phenjan kilőtte Észak-Korea első hiperszonikus rakétáját az ország keleti partvidékéről, a helyi hírügynökség szerint a teszt gond nélkül végbement.
Akár 3 ezer kilométeres körzetben is képes lopakodni az a különleges fegyver, ami elektromágneses impulzusaival kiiktatja a környezetében lévő okostelefonokat és távközlési rendszereket.
Korszakalkotó trükköt fejlesztettek ki tudósok, melynek révén elérhető, hogy a marsi atmoszférában lévő részecskéket rakéták hajtóanyagává konvertálják.
Észak-Korea olyan felvételeket tett közzé, amelyeken egy ballisztikus rakéta indítása látható egy vonatról. Az észak-koreai állami média szerint a rakéta egy 800 kilométerre lévő célpontot talált el.