Olyan enzimeket fejleszthetnek ki a mikroorganizmusok, amelyek képesek lehetnek lebontani a káros műanyagokat.
A koronavírus-járvány közvetett módon ugyan, de megtisztította az európai nagyvárosok levegőjét, lecsökkentette a káros gázok emisszióját, és feljavította a vizek minőségét.
A petrolkémiai ipar minden éven 88 millió tonnányi polietilént állít elő, melynek reciklációja komoly fejtörést okoz nemcsak a cégeknek, hanem a környezetvédőknek egyaránt.
Az Ausztrál Nemzeti Tudományos Ügynökség (CSIRO) által készített tanulmány szerint mintegy 14 millió tonna mikroműanyag lehet a természetes vizeink fenekén, melyek a még ennél is nagyobb hulladék mennyiségből süllyedtek le a mélybe.
Igazán különleges enzimkoktélt alkottak meg európai és amerikai kutatók, amely segítségével csökkenthetnének a globális műanyag-szennyezettségi terhelésen.
A Seychelles-szigetek környékén található Aldabra korallszigeteket általában csak úgy szokták nevezni, hogy az egyik „legnagyszerűbb természeti kincs” a Földön. Ha a dolgok azonban így folytatódnak, az emberiség elpusztíthatja ezt a kincset.
Kutatók nemrég bejelentették, hogy egy olyan speciális műanyagot hoztak létre, amit akárhányszor reciklálni lehet, nem fog veszíteni stabilitásából.
A környezetszennyezés valószínűleg egyik legnagyobb kérdése, hogy az apró műanyagdarabok pontosan milyen veszélyeket hordoznak magukban az élő organizmusokra nézve.
Már az eddigiek folyamán is komoly problémát okozott természetes vizeinknek, hogy rengeteg mennyiségű műanyaghulladékot dobáltak bele, viszont a kutatók arra figyelmeztetnek, ez a probléma 2040-ig háromszor ilyen súlyossá válhat.
Az egyre növekvő műanyag-szennyezettségre válaszolva a japán NEC egy korszakalkotó technológiát dolgozott ki.