A légszennyezés csökkent, a műanyaghasználat jelentősen nőtt a lezárások alatt Európában
A koronavírus-járvány közvetett módon ugyan, de megtisztította az európai nagyvárosok levegőjét, lecsökkentette a káros gázok emisszióját, és feljavította a vizek minőségét.
A koronavírus-járvány közvetett módon ugyan, de megtisztította az európai nagyvárosok levegőjét, lecsökkentette a káros gázok emisszióját, és feljavította a vizek minőségét.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb jelentéséből megtudhattuk, hogy bár a lezárások és a nemzeti zárlatok valamelyest elősegítették a természet megújulását, valamint a környezet megtisztulását, a műanyaghasználat rohamosan megnőtt.
A legdrámaibb hatásokat a levegő minőségének pozitív irányú javulásán érzékelték, azonban a fokozatos enyhítések és oldások után hamarosan visszatérhet minden a lockdown előtti állapotokhoz. Az EEA adataiból kiderült, hogy a nitrogén-dioxid (NO2) és a finomszemcsés anyagok (PM 10, PM 2.5) koncentrációja a közlekedésben ideiglenesen fennálló forgalomcsökkenés következtében rekordalacsony szintekre esett vissza.
Miközben a nitrogén-dioxid főként a közlekedési eszközök emissziójához köthető, addig a PM koncentrációjáért főként természetes források, valamint a lakások fűtésrendszere, a mezőgazdaság és az ipari tevékenységek felelősek. Szignifikáns csökkenés történt a nagyvárosokban kibocsátás tekintetében, ezt maguk a tanulmány szerzői is megemlítették:
„Miközben lassacskán már hozzászoktunk az egészségtelen zajszintekhez a városokban, a zárlatok közben történt rövid távú visszaesésnek hála az emberek egy ideig megtapasztalhatták a csendesebb környezet előnyeit. Rengeteg forrásban dokumentálták az emberi tevékenységek nyomán keletkező talajvibrációk enyhülését is.”
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előzetes becsléseiben nagyjából 6 százalékos zsugorodást jósolnak 2020 év végére, ezáltal az Európai Unió elérheti az idei évre kitűzött, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban kitűzött 20 százalékos energiahasználati kvótát.
Sajnos nemcsak jótékony, hanem káros hatásai is voltak a lezárásoknak. Mivel egyre több helyen hiánycikké váltak a védőfelszerelések, mint például a maszkok és a kesztyűk, a gyártók óriási hajrába kezdtek, amely során 89 millió orvosi maszkot állítottak elő néhány hónap leforgása alatt.
Az európai éttermek többségét bezárták, kizárólag elvitelre készíthettek ételeket, ezért az eldobható, egyszer használatos műanyagdobozok alkalmazása is elterjedt az egész kontinensen. Az online boltok termékei iránt szintén megnőtt a kereslet, akik ugyanúgy műanyag csomagolóanyagokat használtak.
„Miközben az eldobható műanyag termékek kulcsfontosságú szerepet játszottak a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésében, az egyre nagyobb kereslet visszavetette az Európai Unió műanyagszennyezés visszaszorításával és az újrahasznosítással kapcsolatos erőfeszítéseit.”
áll a közleményben.
