Egy kutató szerint úgy tűnhet, hogy több víz áll majd rendelkezésünkre a gleccserek gyors olvadása miatt, ám ezek áradások formájában fognak jelentkezni.
Az óceánok oxigénhiányos vize jelenti a legnagyobb veszélyt a tengerekben élő állat- és növényfajokra, ezért az MIT tudóscsapata egy 3D-s atlasz készítésébe kezdett, amellyel előrejelezhetőek az éghajlatváltozás negatív hatásai.
Spanyolország fogyasztóvédelmi minisztere azt szeretné, ha a lakosság felismerné a megafarmok környezetre gyakorolt hatását, és változtatna étkezési szokásain.
Tudósok egy csoportja szerint az amazóniai esőerdő az összeomlás szélén áll, és öt éven belül száraz szavannává alakulhat át.
A kommunista érában épített atombunkerek Albánia egyik fő látványosságává váltak, azonban a természetes pusztulás ezeket sem kíméli.
A Föld elpusztíthatatlan fekete dobozát egy távoli ausztráliai síkságon fogják megépíteni, a feladata pedig az lesz, hogy dokumentálja civilizációnk éghajlati káoszba való süllyedését.
Egyes szakértők szerint sokkal olcsóbb lenne mesterségesen megváltoztatni a világ éghajlatát, mint más erőfeszítéseket végezni.
Egy olasz, német és brit egyetemek 14 tudósából álló kutatócsoport a héten közzétett egy tanulmányt, amely szerint a Jeges-tenger felmelegedése évekkel korábban kezdődött, mint azt a szakemberek korábban feltételezték.
A Csendes-óceánban elterülő Tuvalut fenyegeti leginkább az éghajlatváltozás, a szigetek ugyanis hamarosan víz alá kerülhetnek az egyre intenzívebb tempóban emelkedő tengervízszint következtében.
A klímaváltozás lassításának egyik fő célja jelenleg, hogy a szénhidrogén alapú energiaellátásról zöld energiára térjen át a világ.
A klímaváltozás mindenkit érinteni fog valamilyen formában, azonban egyes nagyvárosoknak a puszta létezését már fenyegeti.