Ha nem is drasztikus mértékben, de folyamatosan lassul az infláció, az élelmiszerek piacán is.
Az ENSZ munkaügyi ügynöksége hétfőn figyelmeztetett, a negyedik negyedévben várhatóan jelentős munkaerőpiaci csökkenés következik be, ami egyre zsugorodó bérekhez, magasabb adósságállományhoz és további egyenlőtlenségekhez fog vezetni.
Újabb keserű hírek érkeztek: októberben jelentősen felgyorsult a fogyasztói árak növekedése az eurozóna 19 országában, ami az EKB-ra is komoly nyomást gyakorolt.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban arról is beszélt, hogy bővíteni szeretnék az árstopos élelmiszerek listáját, amivel újabb segítséget adhatnak az embereknek.
A Városligeti Műjégpálya a tervek szerint november 17-én nyitja meg kapuit a látogatók előtt, ám az üzemeltető is nehéz helyzetbe került az energiaválság miatt, így nem kizárt, hogy a téli időszak vége előtt kénytelenek lesznek bezárni.
A pénzügyminiszter az Idősek Tanácsának ülésén jelentette be, hogy újratervezik a 2023-as költségvetést.
Ez alapján 22 ezer forinttal havi 196 ezerre nőhet az átlagnyugdíj januártól, míg sokan ezzel együtt is havi 100 ezer forintnál kisebb ellátást kapnának jövőre.
Hiába nőtt az órabér, és csökkennek a régiók közötti eltérések, a fizetések kevesebbet érnek.
Az infláció, az élelmiszerárak és a megélhetési költségek már csillagászati mértékeket súrolnak, így adódik a kérdés, hogy mi lesz a nyugdíjasokkal, akik már a válság előtt is olykor küzdelmesen tudtak csak bevásárolni.
A Német Élelmiszeripari Szövetség munkatársa szerint kritikus a helyzet, miközben azt sem lehet tudni, hol van még a hatalmi harc vége.
Szeptemberben 9,9 százalékra emelkedett az infláció az euróövezetben az augusztusi 9,1 százalékról, míg a piac a fogyasztói árak 10,0 százalékos éves növekedését várta. Egy évvel korábban, 2021 szeptemberében 3,4 százalék volt az euróövezeti infláció.