Keresés...
Noha nem ez az első alkalom, hogy vizet fedeztek fel egy távoli bolygón, a szóban forgó exobolygó felszínén egy különleges, metánból, szén-dioxidból és vízből álló, kavargó porvihar keletkezett.
Csillagászok még 2020 januárjában fedezték fel a Proxima Centauri körül keringő exobolygót, ami megközelítőleg 4,2 fényévre található a Földtől.
A két bolygót vastag légkör veszi körül, ami a környező sugárzás hatására szökik, alátámasztva egy korábbi elméletet.
Tudósok felfedeztek egy olyan különleges égitestet, amelynek az atmoszférája hasonló felépítésű, mint a Föld légköre.
A jelenség más bolygórendszerek megértéséhez adhat támpontot a csillagászok számára.
Rögbilabda-formájú bolygót fedezett fel a Herkules-csillagképben, mintegy 1800 fényévre a Naprendszertől egy nemzetközi kutatócsoport az exobolygókat kutató Cheops svájci űrteleszkóp segítségével.
A b Cen (AB)b névre keresztelt exbolygó tömege nagyobb, mint 10 Jupiteré együttvéve – ennél hatalmasabb, csillag körül keringő természetes égitestet még egyszer sem fedeztek fel.
Kutatók felfedeztek egy bolygót, amely ötször nagyobb a Jupiternél, és olyan közel kering a központi csillagához, hogy nappal az extrém magas hőmérsékletek miatt gyakorlatilag atomokra aprítja a molekulákat.
301 új exobolygó kilétét tárta fel a NASA szuperkomupterén futó ExoMiner névre keresztelt algoritmus.
A NASA decemberben indítja útjának a James Webb űrteleszkópot, amellyel mindössze 20 órán belül azonosítani lehet a Tejútrendszerben található exobolygókat.
Az univerzumban tomboló csillagviharok segítségével könnyebben észlelni lehet azokat az égitesteket, amelyek felszínén kialakulhatott az élet, illetve amelyeken mi, emberek is eléldegélhetnénk.