Különös vita alakult ki az MMM vezetője, Márki-Zay Péter, és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője között.
Állításuk szerint a kormány milliárdokat akar elvenni tőlük, amelyeket számos kulcsfontosságú projekt finanszírozására terveztek fordítani.
Karácsony Gergely azt sejti, hogy az ellenzéki pártok legutóbbi gyenge eredményei a választásokra vezethető vissza, miután igencsak nagy csalódást okoztak.
A heteken át tartó politikai szappanoperát követően végül belebukott Jakab Péter a Jobbikon belül kialakult kaotikus helyzetbe.
A Fidesz közleménye szerint most az országot és a rezsicsökkentést kell megvédeni, de ebben a baloldalra megint nem lehet számítani.
A Direkt36 remek cikkéből kiderült, hogy totális fejetlenség volt az ellenzéki térfélen, amely részben a pártok és a miniszterelnök-jelölt konfliktusa, másrészt az összeszedetlen kampány miatt volt.
Hubai László választástörténész szerint „rendkívül nehéz kormányzás következett volna“, ha nyer az ellenzék, a megegyezésről nem is beszélve.
A környékbeli országokban ma is nyernek baloldali pártok választásokat, azonban van egy jelentős különbség köztük és magyarországi baloldal között: ők nacionalisták.
A szokásos kép rajzolódott ki a választások után: a megszokott győzteshez húzás jelensége most is érvényesül.
A 2022-es választásokon a hatpárti ellenzéki összefogás miniszterelnökjelöltjeként induló politikus szerint az ellenzék parlamenten kívüli aktivitásán és az erőforrásbeli különbségeken mehet el a következő választás (is).
Ungár Péter, az LMP vezető politikusa erős kritikával illette az ellenzék hozzáállását a háborúhoz és a Nyugathoz.