Tízszer nagyobb a tömege, mint kellene.
Először sikerült csillagászoknak számszerűsíteniük egy több mint 2,8 billiárd kilométerre található exobolygón lévő izotópokat.
Az égitest azért vett fel csepp alakot, mivel a környéken lévő gravitációs húzóerők spagettiszerűvé nyújtották.
A különleges égitest az univerzum egyik legerőteljesebb folyamatát követően csillant fel a horizonton.
Az Enceladus már jó pár éve izgalomban tartja a csillagászokat, ugyanis szinte felfoghatatlan mértékű metán található rajta, a szerves gáz pedig nem csupán geológiai folyamatok révén termelődhet.
Meglepő módon ahelyett, hogy egy központi csillag körül keringenének, szabadon repkednek az univerzumban azok az exobolygók, amelyek egészen más képet festenek a világűrről.
Összesen tíz alkotás maradt még versenyben, köztük egy magyar fotósé is.
Annak érdekében, hogy tanulmányozni tudják az obszervatóriumok által is detektálhatatlan objektumokat, zseniális trükköt alkalmaztak a csillagászok.
Egy új tanulmány szerint a James Webb űrteleszkóppal, mely 2022-ben lesz üzembe helyezve, a múltba is vissza tudnak majd tekinteni a csillagászok, így megfigyelve az ősrobbanás utáni első csillagok születését.
Attól talán nem kell tartanunk, hogy a mámoros itallal töltött csóvának köszönhetően bolygónk lakossága megrészegedik, bár egyre több jel utal arra, hogy ez már átvitt értelemben megtörtént.
A szenzációs fotót a Hubble űrtávcső érzékeny lencséi segítségével készítették el a csillagászok.