Szúnyog DNS-sé alakították az emberi DNS-t holland genetikusok
Amerikai és holland tudósok rájöttek, miként lehetséges rovarokban található genomot emberi DNS-sé formálni és vice-versa, így lényegében elméletben már képesek mutáns hibrideket létrehozni.
Pixabay 
A Live Science magazin tudósításából kiderült, kutatók két kulcsfontosságú dolgot fejtettek meg a genetikai struktúrával kapcsolatban. Az egyik, hogy bizonyos fajok, mint például a szúnyogok, laza szerkezetű kromoszómával rendelkeznek, a másik pedig, hogy az olyan fajoknál, mint például az embereknél, az úgynevezett kondenzin II fehérje a felelős a változásokért.
A kondenzin II proteint termelő gén kikapcsolásával a tudósok elérték, hogy az emberi DNS sokkal inkább egy szúnyog örökítőanyagához hasonlítson, ezt a folyamatot pedig fordítottan is képesek voltak lebonyolítani, ami az evolúció egyik alapvető bizonyítékaként szolgálhat a szakemberek számára.
Az Amszterdami Egyetem rákkutató biológusa és a tanulmány vezetője, Claire Hoencamp realizálta elsőként, hogy az emberi DNS-t rá lehet bírni arra, hogy a szorosan összefont kromoszómáját szúnyogéhoz hasonló genommá formálja, melyek egymás mellett teljesen eltérő alakot ölthetnek.
Mindeközben a Baylor Egyetem genetikusa, Olga Dudchenko rájött, hogy a fajok a korábban említett két különböző kategóriába esnek, és nem kell hozzá külső beavatkozás, csupán a természetes szelekció és az evolúció, hogy végül átalakuljanak, és az idő előrehaladtával változtassanak felépítésükön.
Az egyetlen kérdés az maradt, van-e evolúciós előnye a kondenzin II fehérje-kiválasztódás megakadályozásának, illetve ha igen, ez pontosan milyen folyamatokat idézhet elő.
Hoencamp és Dudchenko úgy gondolják, hogy alapvetően a túlélőképesség, valamint az immunrendszer erősödhet, ám ezeket az állításaikat egyelőre nem tudták alátámasztani, így az elkövetkező években az ezekkel kapcsolatos kísérletekre helyeződhet a hangsúly.
