Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a pedagógus szakszervezetek a sztrájkjog megvonása miatt
Korábban az Alkotmánybíróság elutasította a keresetüket.
Budapest, 2022. március 19.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által szervezett demonstráció résztvevõi az Országház elõtti Kossuth Lajos téren 2022. március 19-én. A demonstrációt megelõzõen, március 16-án határozatlan idejû pedagógussztrájk kezdõdött.
MTI/Bruzák Noémi A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közreműködésével fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a sztrájkjog megvonása miatt.
„A kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért. A mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat” – írták közleményükben.
„A sztrájk alapjog, amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye is véd. Az állam nem üresítheti ki a sztrájk jogintézményét, nem veheti el önkényesen az egyik alapjogunkat” – folytatták. A két szakszervezet korábban az Alkotmánybírósághoz fordult, azonban ott elutasították a keresetüket.
A szakszervezetek először január végén hirdettek sztrájkot, melyhez csaknem 20 ezer pedagógus csatlakozott. Ezt később jogellenesnek nyilvánították. Márciusban ismét határozatlan idejű munkabeszüntetést hirdettek.
A pedagógusok követelései között szerepelt a béremelés, a munkaterhek csökkentése, valamint a kötelező covid-oltás eltörlése – emlékeztet a Telex. A tanárok szeptemberre újabb „polgári engedetlenségi akciókat” hirdettek, valamint a diákok is tüntettek a pedagógusok mellett.
Az akcióban részt vevő tanárok ugyanakkor levelet kaptak a tankerületektől, melyben arra figyelmeztették őket, hogy a munkától való jogosulatlan távolmaradás alapot ad a rendkívüli felmentésükre.
