Oroszország ismét vakcinákat kínált fel az elszigetelt Észak-Koreának
Oroszország ismét felajánlotta Észak-Koreának a koronavírus elleni vakcinákat, miközben a jelentések szerint a kemény zárlat rendkívüli éhezéshez vezetett az országban.
Fotó: Flickr/Roman Harak 
Az egyre aggasztóbb hírek és az elszigeteltség ellenére Phenjan több országtól is visszautasította a felajánlott oltóanyagokat és a segélyeket. Ehelyett lezárta a határokat, hogy megpróbálja távol tartani a vírust, de ez hatással volt a Kínával folytatott kereskedelmére is, ugyanis élelmiszer, műtrágya és üzemanyag tekintetében jóformán Pekingtől függ.
Kim Dzsongun elismerte, hogy az ország élelmiszerhiánnyal küzd, és a helyzetet „feszültnek” nevezte. A múlt hónapban tette ezt a megjegyzést, és azt is elmondta a polgároknak, hogy készüljenek fel a „valaha volt legrosszabb kimenetelre”, ami az 1990-es évek halálos éhínségéhez hasonlított.
A nemzetközi kereskedelmi szankciók azonban vélhetően tovább növelik az élelmiszer-ellátásra nehezedő nyomást. Oroszország korábban már közölte Észak-Koreával, hogy „nem mindenki képes elviselni a példátlanul erős, átfogó korlátozásokat”, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig szerdán azt mondta, hogy Moszkva több alkalommal is felajánlotta Phenjan számára az oltóanyagokat.
Megismételte azt a felajánlást is, hogy amennyiben az országnak szüksége lenne rá, oltóanyagokat biztosít számára. Észak-Korea kétségkívül válságban van. Hogy ez a válság mekkora lesz, az attól függ, hogy mi történik a következő hónapokban.
Mostanában számos jelentés utal élelmiszerhiányra, és úgy vélik, Kim Dzsongun utasította a hadsereget, hogy ossza szét a készleteit az emberek között.
Egy tegnapi ENSZ-jelentés szerint az ország idén mintegy 860 ezer tonnás élelmiszerhiánnyal néz szembe, és „kemény, szűkös időszakot” jósol az ország lakóinak.
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy ez még messze van az 1990-es években tapasztalt éhínség mértékétől, de az élelmiszerkészletek rohamosan fogynak, és az őszi betakarításnak is jól kell sikerülnie, hogy elkerüljék a széles körű éhezést.
Tavaly számos tájfun árasztotta el a földeket és pusztította el a termést. Észak-Korea nem engedhet meg magának több természeti katasztrófát. Az egyik kiút a válságból az lenne, ha az országban élő embereket beoltanák a koronavírus ellen, ami lehetővé tenné a rezsim számára a határkorlátozások feloldását, a kereskedelem újraindítását és talán még segélyek fogadását is.
Laura Bicker, a BBC munkatársa több szakértővel is megvitatta ennek logisztikai kérdéseit, akik szerint Észak-Korea vonakodása a vakcina szállításához szükséges hűtőberendezések hiányára vezethető vissza, valamint arra, hogy félnek beengedni a külföldieket a vakcina bevezetésének ellenőrzésére. Ezek olyan problémák, amelyekről a szakértők azt mondták, hogy megvitathatók és leküzdhetők. De jelenleg Phenjan nem mutatja jelét annak, hogy hajlandó lenne cselekedni.
Eközben a rezsim ragaszkodása az önellátáshoz ismét azt jelenti, hogy a nép élelem nélkül marad. Észak-Korea azt állítja, hogy nincsenek koronavírusos esetei, amit a szakértők érthető módon kétségbe vonnak. Múlt héten egy magas rangú tisztviselőt elbocsátottak egy meg nem nevezett „súlyos incidens” miatt, amelyről úgy vélik, hogy a vírussal áll összefüggésben.
Az észak-koreai média később Ri Pjong Csolt, egy magas rangú katonai tisztviselőt nevezett meg. Kim Dzsongun a vírussal kapcsolatos mulasztások miatt is szidalmazott magas rangú tisztviselőket, ez pedig egy ritkán látott jele volt annak, hogy Észak-Koreában is megjelent a járvány, ráadásul nem kis mértékben.
