Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának
Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.
Fontosabb történések
Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának
TovábbKifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba
TovábbOroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett
TovábbUkrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”
TovábbZelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben
Tovább
Jake Sullivan, az Egyesült Államok első számú nemzetbiztonsági tanácsadója egyértelműen jelezte, hogy az USA már a legrosszabb forgatókönyvvel számol.
Sullivan éppen az amerikai légierővel Lengyelországba tart, ahol sajtótájékoztatót tartott, és egy fontos kérdést kapott: vajon Oroszország le fog-e bombázni olyan konvojokat, amelyek Ukrajnába visznek szállítmányokat NATO-területeken keresztül?
Mint a Sky News beszámolójából is kiderül, Jake Sullivan pedig ezúttal nem egy elterelő, diplomatikus választ adott, hanem meglehetősen erős terveket vázolt fel a NATO és az Egyesült Államok készültségét illetően:
„Már készülünk arra az eshetőségre, hogy Oroszország támadást indít NATO terület ellen ebben a kontextusban vagy bármely más kontextusban. Az elnök világossá tette, hogy határozottan fogunk válaszolni a szövetség többi tagjával együtt, hogy ha Oroszország rátámad a NATO-ra”
Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja
Sullivan kijelentette azt is, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei készen állnak újabb büntetőszankciókat bevetni Oroszország ellen, amiért tovább folytatja az invázióját Ukrajna ellen és tovább eszkalálja a helyzetet:
„Természetesen vannak további lépések, amelyek erősítik a szankciókat, folyamatosan áttekintjük azokat”
Különösen a NATO keleti szárnyán lévő, erősen oroszellenes államok, mint Lengyelország és a balti államok tartanak attól, hogy akár ők lehetnek a következő célpont. Egyes elemzők úgy vélik, ha Oroszország valóban továbbmegy, inkább Moldova lehet a következő áldozat.
Oroszország eddig nem nagyon dicsekedett azokkal a számokkal, amik a veszteségeiket illetik, most viszont erről is osztottak meg adatot.
Szergej Ruckoj, az orosz légierő vezérkari főnöke közölte, hogy már 1351 orosz katona vesztette életét az Ukrajna elleni „különleges katonai hadműveletben” – idézte a TASS. Ruckoj hozzátette, hogy 3825 orosz katona megsebesült.
Ez a szám jóval kevesebb, mint amennyit az ukránok állítanak, az elmúlt napok során ugyanis többször is közölték, hogy már 15 ezer orosz katona hunyt el. Maga Zelenszkij is többször beszélt arról, hogy a frontvonalakon halmokban állnak az orosz katonák holttestei.
Ha kiindulunk abból, hogy az ukránok jelentősen felül-, az oroszok pedig jelentősen aluldatálják a veszteségeket, akkor egy 6-8 ezer elesett katonát lehet saccolni az orosz oldalon – ami így is nagyon magas szám, különösen támadóként.
Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja
Fontos azonban megjegyezni, hogy mivel aktív háborús övezetről beszélünk, ezért független forrásból ezeket a számokat lehetetlen hitelesíteni, mindössze becsülni lehet csak. Nyugaton inkább úgy saccolják, hogy már 8-10 ezer katonát bukhatott az orosz hadsereg.
Sok jel utal arra, hogy az oroszoknak nagyobbak a veszteségeik még a most elismert számnál is, a közelmúltban ugyanis arról érkezett beszámoló, hogy csak Fehéroroszországba 2500 katona holttestét szállították, akiket onnan vittek tovább vonaton és repülővel Oroszországba.
Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közös sajtótájékoztatón jelentették be a fontos új megállapodást.
Mint Biden fogalmazott, az USA és az Európai Unió egy „közös játéktervben” állapodtak meg, hogy egy biztos és tiszta energiajövője legyen a kontinensnek – idézte a Sky News. Mint fogalmazott, az új kezdeményezésnek két fő pontja van:
„Az egyik, hogy a lehető leggyorsabban segítsünk Európának az orosz gázfüggőség csökkentésében, másodsorban pedig az, hogy általánosságban véve csökkentsük Európa gázfüggőségét, amelyben az Egyesült Államok és nemzetközi partnerei is segítenek”
Joe Biden ezt követően bejelentette, hogy erre az évre vonatkozóan 15 milliárd köbméternyi cseppfolyósított földgázt (LNG) biztosíthatnak Európa számára. Hangsúlyozta, hogy az EU 2030-ig ki akarja vezetni az orosz gázt az energiapiacról, amelyhez az USA évi 50 milliárd köbméter LNG-vel fog hozzájárulni legkésőbb addig.
Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja
Biden jelezte azt is, hogy az Európai Bizottság megkezdi az együttműködést az egyes tagállamokkal, hogy bővítsék az LNG tárolási kapacitásukat, valamint mindenütt kiépítsenek olyan infrastruktúrát, amely képes LNG-t fogadni.
Ehhez különböző LNG-terminálok építése szükséges, amely különösen Közép- és Kelet-Európában jelent problémát, de Németországnak sincs egy ilyen terminálja se. Szükséges lenne azonban, hogy az amerikai gázhoz kiépítsék a megfelelő infrastruktúrát.
Joe Biden kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin arra használta Oroszország energiakészleteit, hogy zsarolja és manipulálja szomszédjait, majd az ebből származó bevételeket arra használta fel, hogy a jelenlegi háborús gépezetet működtesse.
A vezetők a regionális bizottság megerősítését is megvitatták az új fenyegetésekkel szemben.
Március 24-én vette kezdetét a NATO- és G7-országok csúcstalálkozója, középpontjában az ukrajnai háborúval. Boris Johnson brit miniszterelnök mindkét eseményen részt vett, valamint megjelent három kétoldalú megbeszélésen is, amelyeken Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, Fumio Kishida japán miniszterelnökkel és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tanácskozott.
A Downing Street szóvivője elmondta, Johnson és von der Leyen „elkötelezettek a Putyim rezsim elleni gazdasági szankciók szigorítása mellett, és továbbra is együttműködnek az energiaforrások diverzifikálása és az orosz szénhidrogénekre való támaszkodás megszüntetése érdekében”.
A Kishidával folytatott megbeszélésen a két vezető az ukrajnai feszültség enyhítéséről és a humanitárius segítség bejuttatásának szükségéről tárgyalt, míg Johnson és Erdogan találkozóján az ukrán kormány katonai és gazdasági támogatása volt a téma.
A vezetők megvitatták a regionális biztonság megerősítését is az új fenyegetésekkel szemben, a Fekete-tengert is beleértbe – számolt be a Sky News.
Miután a közeli városban heves tűzharcok alakultak ki, egyre nagyobb a veszélye annak, hogy az erőmű dolgozói nem jutnak ki a létesítményből.
Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója figyelmeztetett, a csernobili atomerőmű közelében kialakult heves tűzharcok megakadályozhatják az erőmű dolgozóit abban, hogy kijussanak a létesítményből.
Az ukrán hatóságok csütörtökön közölték a NAÜ-vel, hogy a kialakult tűzharcok egyre komolyabban veszélyeztetik a csernobili atomerőmű „nukleáris és sugárbiztonságát szavatoló operatív személyzet” biztonságát.
A csernobili atomerőművet a múlt hónapban foglalták el az orosz erők, majd túszul ejtették a személyzetet, és közel négy hét után ezen a héten végre hazamehettek az erőműből. Grossi korábban kiemelte, az atomerőmű normál működéséhez elengedhetetlen, hogy a dolgozók váltott műszakokban dolgozzanak.
(CNN)