Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának
Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.
Fontosabb történések
Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának
TovábbKifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba
TovábbOroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett
TovábbUkrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”
TovábbZelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben
Tovább
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke mindenképpen két különböző dokumentumot szeretne a békemegállapodásokat illetően.
Zelenszkij az Interfax beszámolója szerint kijelentette, hogy két különböző dokumentumot kellene létrehozni, amelyből az egyik a többoldalú biztonsági garanciákról, a másik pedig az orosz-ukrán kapcsolatokról szólna.
„Szerintem lehetséges, hogy két dokumentumba foglaljuk. Az egyikben lennének a biztonsági garanciák azoktól, akik ezt megadják. A másik, elkülönülő dokumentum pedig Oroszországgal lenne közös”
Zelenszkij ugyanakkor jelezte, hogy egyelőre komoly vita van ezt illetően Moszkva és Kijev között, a Kreml ugyanis egyetlen dokumentumban kívánja rendezni a vitás kérdéseket, a semlegességtől a területi kérdéseken át a biztonsági garanciákig.
Az ukrán elnök azonban jelezte, hogy vannak olyan felek, akik nem igazán hajlandók Oroszországgal egy asztalhoz ülni és el akarják választani az Ukrajnának biztosított biztonsági garanciákat, illetve az orosz-ukrán viszony szabályozására vonatkozó dokumentumot.
„Oroszország mindent egy dokumentumba akar, de az emberek most már azt mondják: már bocs, de láttuk, mi történt Bucsában, a körülmények megváltoztak”
Ez pedig egy fontos pontja az ellentéteknek, mivel mindkettő dokumentum létfontosságú lenne Ukrajna számára. Innentől pedig elindulhat egy klasszikus „chicken game”: vagy a Nyugatnak, vagy Oroszországnak kell engednie, és egyik fél sem mutat erre hajlandóságot.
Egészen közelről, ahogyan a rakéták sorra hagyják el a csöveket, majd megindulnak a célpont felé, hogy semlegesítsék azt.
Ukrajna folytatja a harcokat a megszálló oroszok ellen, nem adják fel, nincs szó arról, hogy letennék a fegyvert. Vannak katonák, akik megadták magukat, de a többség még mindig harcol a frontokon és sokan az életüket adják a szabadságért.
Ukrajna elnöke legutóbb egészen odáig ment, hogy azt mondta, az oroszok mindenkit el akarnak pusztítani Mariupolban. Az ukrán város egyértelműen üzent, nem fogják letenni a fegyvert, hiába kaptak erre vonatkozólag ultimátumot.
Ez pedig egyet jelenthet azzal, hogy hamarosan még több áldozata lesz a háborúnak. Időközben már az USA új fegyvercsomagja is befutott, köztük több száz öngyilkos drónnal, de az elnök újabb nehézfegyvereket és repülőgépeket kérne a Nyugattól.
Az oroszok nemrég kilőttek egy ukrán katonai szállítógépet, amin a Nyugattól kapott fegyverek voltak, és nagy mennyiségben. Ukrajna oldaláról egyelőre nem érkezett ezzel kapcsolatosan információ, de ha valóban így van, az még gondokat is okozhat.
Ukrajna többek között rakétákkal is igyekszik védekezni, alább egy olyan felvételt láthatunk, amin sorra lövik ki a rakétákat a BM–21 Grad segítségével. A rakéta-sorozatvető rendszert még a 60-as években fejlesztették ki a Szovjetunióban a hidegháború idején, aminek nagy hasznát vették, és a mai napig használják. Azóta átesett pár fejlesztésen, de maga a rendszer ugyanazon az alapelven működik.
Volodimir Zelenszkij már korábban jelezte, hogy lemondana a NATO-tagságról, viszont cserébe több oldalú biztonsági garanciát követelne a nagyhatalmaktól.
Ezek lényege, hogy a biztonsági garanciát vállaló országok gyakorlatilag „békén hagyják” Ukrajnát, amely ezért cserébe nem lesz egy katonai tömb tagja sem, hanem semlegességet vállal a katonai ügyeket illetően.
Zelenszkij eredeti tervei szerint a nyugati hatalmak, Oroszország és szövetségesei, valamint Törökország lennének azok az államok, amelyek garantálnák Ukrajna biztonságát, ezáltal az ország be lenne biztosítva.
Az Interfax beszámolója szerint pedig Zelenszkij megerősítette, hogy egyelőre az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Olaszország és Törökország jelezték, hogy készen állnak az ukrán biztonság garantálására, végleges válasz azonban senkitől sem érkezett:
„Azok, akik az eddigiekben demonstrálták, hogy hajlandók lennének garantálni Ukrajna biztonságát, de még nem írtak alá semmit, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Olaszország és Törökország. Szerintem ez el fog különülni az Európai Uniótól”
Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja
Zelenszkij közölte, hogy már beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, illetve Franciaországgal és Németországgal a lehetséges formátumról.
Az ukrán elnök elmondása szerint első körben egy „ötös beszélgetésre” kerülhet sor Nagy-Britanniával, Egyesült Államokkal, Németországgal, Franciaországgal és Lengyelországgal, majd ehhez további országok csatlakozhatnak.
Látványosan hiányzik innen azonban Oroszország, amely eddig nem mutatott hajlandóságot arra vonatkozóan, hogy garantálná Ukrajna biztonságát – még ha a Kreml jelezte is, hogy támogatná Ukrajna semlegességét.
Az orosz nagykövet közölte, a katonai szövetség észak-norvégiai hadgyakorlata „nem járul hozzá a térség biztonságához”.
A TASS vasárnap közzétett beszámolója szerint Nyikolaj Korcsunov arról nyilatkozott, miszerint a NATO sarkvidéki tevékenységének növekedését figyelték meg a közelmúltban, amely „aggodalomra ad okot”.
Hangsúlyozta, hogy a szövetség újabb nagyszabású katonai hadgyakorlatot tartott Észak-Norvégiában, amelyről úgy vélik, „nem járul hozzá a térség biztonságához”.
A nagykövet azt is hozzátette, az ilyen cselekedetek a „nem szándékos incidensek” bekövetkezésének veszélyét növelik, amelyek a biztonsági kockázatok mellett komoly károkat okozhatnak az Északi-sarkvidék ökoszisztémájában is.
A The Guardian cikkéből kiderül, hogy Korcsunov nem részletezte, milyen típusú, illetve mértékű incidensekre gondolt, valamint erre vonatkozóan egyéb információkat sem osztott meg.
Újabb támadás érte Harkovot, ahol többen is életüket vesztették, sokan pedig megsérültek, pontos állapotukról egyelőre nincs információ.
Miközben visszatért a háború Kijevbe az orosz támadásokkal, Harkovot is újabb támadások érték. A város polgármestere., Ihor Terehov arról számolt be, hogy a legutóbbi támadásokban többen is életüket vesztették.
A város polgármesterének tájékoztatása szerint hárman hunytak el legutóbb, és további 34 ember megsérült. A sérültek állapotáról nincs információ, így lehetséges, hogy a későbbiekben lehetnek még újabb áldozatai a rakétatámadásnak.
A várost szombaton érte rakétacsapás, amiben egy közösségi konyha semmisült meg. A World Central Kitchen élén Jose Andreas sztárchef áll, aki ezzel is segíteni szeretne a katasztrófa- és háború sújtotta területeken, hogy biztosítsák az emberek ellátását.
A szervezet vezetője megerősítette, hogy a munkatársai biztonságban vannak, de őket is megrázták az események. A hivatalos közleményben foglaltak szerint már 30 ukrán városba jutottak el országszerte, és napi szinten közel 300 ezer ételt képesek kiosztani – írja a Sky News.
Azok, akik részt vesznek ebben a kezdeményezésben, szintén hősöknek tekinthetőek, hiszen életük kockáztatásával osztanak ételeket a veszélyes területeken. Legutóbb is éles példát kaptak arra vonatkozólag, hogy milyen veszélyes, amit csinálnak, mert bármikor becsapódhat közéjük egy rakéta, ami elől nehéz elmenekülni.