Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az Oxford Economics tanácsadó cég mélyrehatóan elemezte Oroszország aktuális gazdasági helyzetét, ezzel együtt pedig az államcsőd veszélyét is kielemezte. A vállalat közgazdászai által jegyzett jelentésben azt írják, Oroszország az 1918-as orosz forradalmat követő fizetésképtelenséggel fog szembenézni, a helyzeten pedig csak tovább rontanak a Nyugat által kirótt szankciók, melyek megbénítják az orosz gazdaságot – írja a Business Insider.

Április elején az amerikai pénzügyminisztérium megakadályozta, hogy Oroszország az amerikai bankokban tartott pénzeszközeiből vegyen ki 650 millió dollárt, s bár végül a rubelben történő fizetéssel próbálkoztak, a hitelminősítők egyöntetűen kijelentették: ez a helyzet már nemteljesítésnek minősül.

Tatiana Orlova, az Oxford Economics vezető piaci közgazdásza úgy véli, a befektetők most egy „nagyon hosszú és nagyon nehéz” jogi procedúra előtt állnak, mivel Oroszország válsága kétségkívül a történelem egyik legnehezebben megoldható problémája lesz, hiszen a nemfizetés jelenleg sokkal inkább „a politikában, mint a pénzügyekben gyökerezik”.

Az egyik legfőbb probléma abban rejlik, hogy Oroszország és a Nyugat közötti politikai és pénzügyi kapcsolat brutálisan megromlott, emiatt pedig az ilyen esetben szokványos fizetésképtelenségi eljárás is falakba ütközik, magyarul a kötvényesek és a kormány nem fognak tudni tárgyalásokat folytatni egy lehetséges egyezség kapcsán.

A második legnagyobb akadályozó tényező, hogy Ukrajna könnyedén követelési igényt nyújthat be a háború miatt az orosz vagyonra, hogy abból újjáépítsék az országot, ebben az esetben pedig a kötvényeseknek kellene mérlegelniük, hogy versenyezni akarnak-e az ukrán kormánnyal az orosz pénzeszközökért. A közgazdász meglátása szerint az Egyesült Államok idővel akár azt is elérheti, hogy lefoglalják az orosz központi bank devizatartalékait, ez pedig egy újabb pusztító csapás lenne Oroszország számára.

Putyin ukrajnai agressziója miatt a Nyugat már befagyasztotta a közel 600 milliárd dolláros készlet jelentős részét – ez pedig azért is nagyon fontos, mert Biden még az év elején, a háború előtt elrendelte, hogy a befagyasztott afgán jegybanki tartalékok felét fordítsák a 2001. szeptember 11-i terrortámadás áldozatainak kártérítésére. Ez pedig azt jelenti, hogy ha Biden jóformán szabadon elrendelhette az afgán tartalékok felhasználását, úgy könnyedén megteheti majd az orosszal is.

Az orosz erők már a háború kezdetén sem kímélték Ukrajnát, s különböző, pusztító hatású fegyvereket vetettek be, azonban mióta megváltozott a háború menete és egy új szakaszba lépett azáltal, hogy az orosz hadsereg stratégiát váltott, kivonult a nagyobb városokból és a keleti régióba csoportosította erőit, egyre rosszabb a helyzet.

Az orosz erők kivonultak Kijevből, és a Kijev melletti kisebb településekről és falvakból, azonban amit ott hagytak, szinte leírhatatlan: kivégzett ártatlan civilek, tömegsírokba rejtett civil holttestek és mindenütt pusztítás. Azonban mielőtt még elhagyták volna állásaikat, több ponton is hagytak elrejtett aknákat és egyéb fegyvereket.

Egy ilyen elrejtett gyalogsági aknára bukkantak most az ukrán erők: a Twitteren közzétett videó leírásába azt írták, az orosz erők az egyik legpusztítóbb gyalogsági irányított repeszaknát, egy MON-90-est rejtettek el egy közönséges szatyorban. Szerencsére az ukrán erők egy tagjának feltűnt a gondosan elhelyezett szatyor, s végül sikeresen hatástalanította az orosz aknát:

Ha az oroszok által kiadott adatok helyesek, az ukránok is rengeteg katonát veszíthettek az elmúlt hetekben, a háború kirobbanása óta. Ukrajna elnöke 2500-3000 elesett katonáról beszélt a saját oldalukról, ami már önmagában rengeteg.

Ezzel szemben az oroszok már 20 ezer katona fölött veszíthettek, legalábbis erről tettek jelentést az ukrán források. Oroszország ennek a számnak csak a töredékét erősítette meg, és azt mondják, csak Mariupolban 4000 ukrán katona hunyt el.

Ha ez valóban így van, akkora halottak száma sokkal nagyobb is lehet a teljes képet tekintve. A háború után sokkal reálisabb képet kaphatunk erről, csak kérdés, hogy mikor érhetnek véget a vérengzések.

A legrosszabb forgatókönyvek szerint akár évekbe is telhet a konfliktus rendezése, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Az ukránok nem adják fel, az is nagy erőt adhat számukra, hogy az oroszok 50 nap elteltével sem tudták őket legyőzni, és a Nyugat rengeteg fegyverrel támogatja őket.

Legutóbb azonban az oroszok szerint lezuhant egy ukrán katonai teherszállító, ami erősen meg volt pakolva a nyugati országoktól kapott fegyverekkel. Nemrég pedig két MiG-29-es vadászrepülő lelövéséről tettek jelentést, ami szintén komoly veszteség lehet az ukránok oldalán.

Azok a civilek, akik személyesen találkozhatnak az ukrán katonákkal, több mint hálásak, az alább látható videó is erről árulkodik. Hiába nem családtagok, úgy fogadják őket, és nem győznek köszönetet mondani nekik, hogy az életüket kockáztatják értük és az ország szuverenitásáért.

Pavlo Kirijenko, a Donyecki terület ukrán kormányzója szerint az orosz támadások lényegében „eltörölték a föld színéről” Mariupol kikötővárosát, melyet azonban szórványosan még mindig védenek az ukrán csapatok.

„Az ellenség elfoglalhatja a földet, amelyen Mariupol állt, de a várost az Orosz Föderáció eltörölte a föld színéről, és ezt a rombolást soha nem lesznek képesek helyreállítani” – mondta.

A Reuters szombaton arról számolt be, hogy az orosz hírek szerint „megtisztították” a várost, amelynek a háború előtt több mint 431 ezer lakosa volt. Oroszország állítását, miszerint már csak maroknyian védik a várost, ez idáig nem lehetett független forrásból megerősíteni.

„A helyzet nagyon nehéz Mariupolban” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrajinszka Pravda hírportálnak. „Katonáink el vannak zárva, a sebesültek is el vannak zárva. Humanitárius válság alakult ki.”

Mariupolban hetek óta nincs sem áram, sem pedig víz és fűtés, az élelmiszer-ellátás megszűnt, a civil lakosság kimentése pedig ellehetetlenült a folyamatos harcok miatt.

Mariupol lenne az első nagyobb ukrán város, amely orosz ellenőrzés alá kerülhet a hat hete tartó háborúban. A város elestével ellenőrzésük alá vonnák az Azovi-tenger partvidékét is, és szárazföldi hídként szolgálnának Kelet-Ukrajna és a Krím között – írta a Newsmax.

Az ENSZ továbbra azon dolgozik, hogy humanitárius folyosókat nyisson a menekültek számára, mivel feltételezhetően még mindig mintegy 100 ezer ukrán tartózkodik a harci övezetben.

„1932 civil áldozatról tudunk eddig, köztük több mint 150 gyermek. Ennek véget kell vetni” – mondta Martin Griffiths, az ENSZ emberi ügyekért felelős főtitkárhelyettese és sürgősségi segélykoordinátora.